Az izlandi vulkánkitörés miatt pénteken este hét órától szombaton 19 óráig légtérzárat rendelt el a teljes magyar légtérre a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság. Az intézkedés oka, hogy a levegőben szálló hamu veszélyes lehet a gépek hajtóművére. A friss számítások szerint már este tízkor eléri Magyarországot az izlandi hamufelhő. Európa légi járatainak várhatóan 60 százaléka nem indulhat el pénteken.
Az izlandi Eyjafjalla vulkán szerdai kitörésével a légkörbe került nagy mennyiségű hamu miatt napokig tarthat az európai légi közlekedési káosz.
A friss becslések szerint a vártnál pár órával hamarabb, már péntek este 10 óra körül elérheti Magyarországot az izlandi vulkánkitörés miatt keletkezett hamufelhő. Bozó János repülésmeteorológus péntek délután az MTI-nek azt mondta: a legújabb számítások szerint éjfél helyett már 22 órakor benyúlhat a porfelhő az ország északi része felé, szombat reggelre pedig az ország teljes területét befedi majd a magasabb légrétegekben.
A felhő Magyarország felett 10,5 kilométer magasságig terjedhet, várhatóan 6-7 kilométeres magasságban lesz a legsűrűbb. Szombaton északi-északnyugati áramlással folyamatosan érkezik majd a hamufelhő az ország fölé, de vasárnap szélirányváltozásra számítanak. Ennek köszönhetően a felhő északi irányban elhagyja az országot - mondta Bozó János. Hozzátette: nem várnak porhullást a felhőből, a széttartó áramlás miatt pedig hígulni is fog. Az a pormennyiség, amely most tör ki a vulkánból, Magyarországon várhatóan nem éri el a szárazföldet.
Mivel a hamufelhő jelentősebb része hatezer méteres magasságban mozog, azaz az időjárásunkra közvetlen hatást nem gyakorol. Szombat este a szürke hamurészecskék optikai szűrőhatása miatt azonban szebb, mélyvörös, bíbor naplemente várható hazánkban.
A WHO szerint a hamufelhő mikroszkopikus méretű szemcséi légzési panaszokat okozhatnak, különösen az asztmásoknál. Az Országos Közegészségügyi Intézet vezetője ezzel nem ért egyet. Szerinte a 6 kilométer magasan szálló hamu nem jelent közvetlen veszélyt az egészségre.
Péntek 19 órától szombaton 19 óráig légtérzárat rendelt el a teljes magyar légtérre a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága. A teljes zárás azt jelenti, hogy egyetlen gép sem szállhat fel a repülőterekről, a zárás mindenkire vonatkozik, beleértve a légimentőket is.
A légtér zárását az NKH vonhatja vissza, ha a meteorológiai szolgálattól pozitív jelentést kap. A légteret a veszély megszűnése után nyithatják meg újra, ez szintén a meteorológiai szolgálat jelzésein múlik.
A ferihegyi repülőtér pénteki forgalmából reggel hét óráig több mint negyven járatot töröltek az izlandi vulkánkitörés után Európa felé szálló hamu miatt. A törölt járatok többsége nyugat-európai úticélokra - az Egyesült Királyságba, Németországba, Francaiországba, Hollandiába, Belgiumba - közlekedett volna. Az utazni indulók a www.bud.hu oldalon, illetve a légitársaságoknál tájékozódhatnak részletesen a légiközlekedéssel kapcsolatban.
Fehérvári Géza, a Malév vezérigazgató-helyettese elmondta: ha a hamufelhő eléri Magyarországot, akkor le kell zárni a ferihegyi légikikötőt, várhatóan legalább fél napra, illetve addig, míg el nem oszlik a légtérből a hamu. Fehér Imre, a légiforgalmi szolgálat, a HungaroControl szóvivője pedig elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a meteorológiai szolgálattal, és ha szükséges elrendelik a légtérkorlátozást.
A magyar utasok többsége időben értesült a járattörlésekről, így ők ki sem mentek a reptérre, vagy már hazamentek, a külföldiek egy része azonban a Ferihegyi reptéren várja gépe elindulását. Mintegy száz utas várakozik a reptéren, vannak, akik a székeken, vagy a földön alszanak, de nincs tömeg, sem feszült hangulat.
Hegedűs Ádám, a Malév szóvivője péntek délben közölte, hogy újabb járatokat kellett törölniük, így a pénteki mintegy 50 járatnak több mint a felét, 30 járatot nem közlekedtet a Malév. A járattörlések komoly kárt okoznak a légitársaságnak, minden egyes törölt járat milliós plusz költséget jelent.
A Wizz Air budapesti járatai közül a reggeli londoni mellett törölte a Malmőbe, Eindhovenbe és Göteborgba közlekedőt. Kázmér Natasa, a légitársaság szóvivője azt közölte, hogy összes járatuk mintegy 66 százalékát érinti a légterek lezárása. Csütörtökön a diszkont légitársaság 34 járatát törölte a vulkánkitörés miatt, a külföldön rekedteknek szállást biztosítottak. Pénteken reggel a Wizz Air összesen 32 járatot törölt, a délelőtti skandináv járatok indulása-érkezése a széliránytól és a levegő szennyezettségétől függ majd.
Az Orangeways felkészült arra az esetre, ha a hétvégén lezárnák a Ferihegyi repülőteret. Szombaton és vasárnap több európai nagyvárosba indít a menetrendszerinti buszjáratok mellett szükség esetén rendkívüli járatot. Kovács Miklós, az Orangeways vezérigazgatója szerint az Amsterdamba, Prágába, Berlinbe és Eindhovenbe induló járataikon növekedhet a forgalom, továbbá a kolozsvári és bécsi járat iránt is megnőhet az érdeklődés.
Mivel az észak- és nyugat-európai országok postái sem indítani, sem fogadni nem tudnak légi úton postai küldeményeket, így mind a kimenő, mind pedig a bejövő küldeményforgalomban Európa-szerte késedelmekre kell számítani, közölte a Magyar Posta Zrt. pénteken. A vulkanikus felhő vonulásától függően további repülőtér lezárások, így postaforgalmi korlátozások is várhatók.
Az európai légi közlekedésben még két napig lehetnek zavarok, mondta Kyla Evens, az európai légi közlekedés biztonságáért felelős szervezet, az Eurocontrol szóvivője. A helyzet normalizálódása attól függ, miként vonul a hatalmas porfelhő. Mivel nincs erős szél, a légkörbe jutott hamu csak nagyon lassan oszlik szét.
Az európai légi járatok 60 százalékát nem indítják el pénteken. Az Eurocontrol közleménye szerint az európai légtér átlagosan napi 28 ezer kereskedelmi repülőjáratából pénteken mintegy 11 ezer indulhat csak útnak. Csütörtökön még ennek közel a duplája, 20 334 járat közlekedett.
Péntek délelőtt csak mintegy száz interkontinentális járat érkezett Európába a nyugati féltekéről, holott ilyenkor rendszerint ennek a háromszorosa érkezik. A brüsszeli székhelyű Európai Légi Társaságok Szövetsége (AEA) becslése szerint a polgári repülési ágazatot naponta több mint száz millió euró kár éri a légtérzárlat miatt.
A fennakadás miatt utasok tízezrei vesztegelnek Európa repülőterein. Az európai hatóságok közleményben figyelmeztették az utazni készülőket, hogy előre érdeklődjenek a reptér-üzemeltetőktől a járatok indításáról.
Ilyen rendkívüli körülmények között, a légi járatok tömeges törlésekor is érvényesek azok az uniós előírások, amelyek a légi utasok jogait biztosítják, hangsúlyozta Siim Kallas közlekedési EU-biztos. Külön nevesítette azt az utasjogot, hogy a légi társaságok kötelesek megfelelő tájékoztatást adni a helyzetről, a járattörlésekről és a késések várható időtartamáról. Az utasokat ilyen esetekben külön ellátás illeti meg, így üdítővel, étellel kell őket ellátni, szállást kell nekik biztosítani. Az utasnak joga van ahhoz is, hogy választhasson a menetjegy árának megtérítése, illetve a célállomás alternatív útvonalon történő elérése között.
Kallas arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen rendkívüli esetekben az utasoknak nem jár további pénzbeli kártérítés, szemben azzal, amikor a légitársaság hibájára vezethető vissza a járatok késése, illetve törlése.
A brit országos légi irányítási központ (NATS) pénteken kora reggel hat órával - közép-európai idő szerint 20 óráig - meghosszabbította a brit légtér zárlatát. A hatóság közlése szerint a helyzet nem javult, az Izland felől az ország fölé sodródott vulkáni hamu továbbra is veszélyezteti a légi forgalom biztonságát.
A legújabb intézkedés értelmében a nagy-britanniai repülőterek többségén péntek estig áll a forgalom. Csak az Észak-Írország és a nyugat-skóciai szigetek, illetve Glasgow és Prestwick között közlekedhetnek gépek kora délutánig egyedi esetekben. Ezenkívül engedélyezik a transzatlanti járatok közlekedését Glasgow, Prestwick és Belfast repülőteréről.
Pénteken reggel lezárták a német légtérjelentős részét is. Kora reggel lezárták Németország legnagyobb nemzetközi légikikötőjét, a frankfurti nemzetközi repülőteret is. A repülőtéren egyre nagyobb a káosz, a híradások szerint ezrek várakoznak az esetleges indulásra, illetve arra, hogy információkhoz jussanak. Nem indít, illetve fogad járatokat a lipcsei repülőtér sem, teljes a zárlat a berlini Tegel, valamint Schönefeld repülőtereken, továbbá a hamburgi, a hannoveri, a brémai, a münsteri, az osnabrücki és a düsseldorfi repülőtereken. A zárlat egyelőre 13 német repülőteret érint, a nagyobb repülőterek közül már csak a müncheni és a stuttgarti működik. A meteorológusok előrejelzése szerint a hamufelhő kora estére Németország déli részét is elérheti, így várható a müncheni repülőtér lezárása is.
Lezárták a lengyel légteret is. Péntek reggel még csak részben korlátozták a forgalmat, délutánra már a krakkói repülőtér és a dél-lengyelországi város fölötti légtér forgalmát is leállították. A térség légi forgalma külön figyelmet érdemel jelenleg amiatt, hogy a légikatasztrófában elhunyt Lech Kaczinski lengyel elnök vasárnapra tervezett temetésére Krakkóba készül a világ számos állam- és kormányfője. A temetést megtartják.
Péntek délutántól Ausztria is fokozatosan lezárja légterét a forgalom elől. 19 órától az északi országrész légterét zárják le, majd 20 órától a Bécs melletti schwechati, valamint a linzi és a salzburgi repülőteret is. Az ország déli részének légterére később kerül sor. A grazi és a klagenfurti légikikötőket lehetőség szerint megpróbálják minél tovább nyitva tartani - mondta Peter Schmidt szóvivő. várhatóan késő délutántól kezdik kitiltani a gépeket.
Lezárták Franciaország északi részének valamennyi repülőterét, köztük a párizsi Roissy-Charles de Gaulle és Orly termináljait péntek este 8 óráig. Az intézkedés összesen 24 francia repülőtérre vonatkozik, a fővárosba érkező járatok leszállását ugyanakkor dél és délután négy óra között engedélyezték a francia légi hatóságok.
A balti államok is bejelentették pénteken, hogy korlátozásokat vezetnek be a légiközlekedésben. A litván légteret közép-európai idő szerint hajnali két órakor zárták le, egy repülőtér sem üzemel, és nincsenek gépek a légtérben - közölte a litván légiközlekedési hatóság helyettes igazgatója. Lettországban este hét órig lesz zárva a légtér - közölte az ország közlekedésügyi minisztere. Észtország hatóságai pedig délben döntenek arról, hogy újra gépeket engedjenek-e az ország fölé.
Csehország tíz órakor zárta le a gépek elől az északnyugati légteret, majd délben lezárták a prágai Ruzyne nemzetközi repülőteret is. Az intézkedés visszavonásig marad érvényben. Várható, hogy rövidesen az összes csehországi repülőteret lezárják, és az egész ország felett repülési tilalom lép érvénybe, ami azonban nem érinti a elsősegély-szolgáltatást nyújtó gépeket és a sportrepülőket.
Szombat délelőtt tíz óráig mindenképpen zárva maradnak a belgiumi repülőterek is (az országban csütörtökön függesztették fel a polgári légi közlekedést). A belga közlekedési minisztérium péntek délután dönt arról, hogy este feloldják-e a repülési tilalmat. A szomszédos Luxemburgban szintén légtérzárlat van érvényben.
Az Aeroflot orosz légitársaság mintegy 20 európai járatát mondta le péntekre, mivel nem fogadnak járatokat azok az észak- és nyugat-európai repülőterek, ahová az orosz járatok tartottak volna. Orosz tisztségviselők bejelentették, hogy a hamufelhő közel ért az orosz fővároshoz. A moszvai repülőteret egyelőre nem kellett lezárni, és csak a nyugat felé tartó járatoknál okozott gondot a hamu. A Lengyelország és Litvánia között lévő Kalinyigrád repülőtere azonban leállt.
Romániában szombaton hajnalban, helyi idő szerint három órakor lezárják a légtér északnyugati részét. Szombaton hajnaltól kezdve nem fog működni a nagyváradi, a nagybányai, a kolozsvári és a szatmárnémeti repülőtér. Az intézkedés nem érinti az ország két legnagyobb repülőterét, a bukaresti Otopeni és Baneasa légikikötőket. Pénteken Romániában körülbelül hatvan járatot töröltek a hamufelhő által okozott nyugat-európai fennakadások miatt.
Svédországban javul a helyzet: péntektől fokozatosan megnyitják a légteret, mert a hamu koncentrációja kezd csökkenni.
Bizonyos vulkánkitörés-típusoknál – tehát nem minden egyes kitöréskor – hirtelen nagyon sok hamu kerül a légkörbe. A hamu éles, egészen apró, üvegszerű kristályokból áll, amik akár több kilométer magasra is bekerülhetnek a légkörbe. Ezek a kristályok roncsolják a sima fémfelületeket, nagyjából úgy, mint ahogy a homokfúvásos eljárás. Ez különösen a repülőgépek hajtóművére veszélyes, mert a gépek nagyjából 800-850 kilométer per órás sebességgel haladnak, több ezres fordulatszámmal forognak a turbinalapátok. A hatalmas erőhatás beszívja a vulkáni hamut, a hamu megolvad, majd kicsapódik, eltömíti a hajtóművet, és az leáll.
Máskor is előfordult már, hogy vulkáni hamu miatt kellett korlátozni a légi forgalmat, 1980 májusában például az Egyesült Államok északnyugati részén található Mount St. Helens kitörése háromszáz kilométeres körzetben megbénította a légi közlekedést. Eddig kétszer fordult elő, hogy a vulkáni hamu komolyabb problémát okozott a légi közlekedésben, mindkétszer Boeing 747-es gépekkel. 1989-ben KLM egyik járata került egy alaszkai vulkán hamufelhőjébe, 8000 méterről 3600-ig süllyedt, mire a pilóták újra tudták indítani a hajtóműveket. A másik eset 1982 júniusában történt a British Airways egyik gépével Indonézia fölött: a Galunggung-vulkán durva hamuja a gép szélvédőjét is úgy megkarcolta, hogy a pilótának állva kellett kinéznie a szélvédőn a kényszerleszállásnál.
A vulkáni hamu az egészségre csak akkor lenne káros, ha valóban nagyon magas koncentrációban jelenne meg, erről azonban jelenleg nincs szó, mondta Bernd Zimanowski, a Würzburgi Egyetem fizikai földrajz tanszékének professzora. A hamuban nincs semmi radioaktív, vagy mérgező. A bazaltos üvegrészecskék eleve ártalmatlanok, amennyiben nem nagy mennyiségben lélegzi be az ember. Az állatok, a növények és a talaj szempontjából sem károsak, tette hozzá.