Elfogadta Yves Leterme miniszterelnök múlt hét végén benyújtott lemondását II. Albert király Belgiumban hétfőn, két hónappal azelőtt, hogy Belgium átveszi az Európai Unió soros elnökségét. A kormányfő azért kényszerül öt hónap után távozásra, mert ötpárti koalíciója felbomlott a Brüsszel környéki szavazókörzetekkel kapcsolatos flamand-vallon vita miatt. A szövetségből a flamand liberálisok (Open VLD) léptek ki, miután a holland nyelvű flamandok és a franciaajkú vallonok nem tudtak megegyezni a Brüsszelt és környékét átfogó választókerület (BHV) nyelvi határok mentén történő kettéválasztásában.

Leterme ezt követően, múlt csütörtökön adta be lemondását, de a király eleinte nem fogadta el azt, hanem felkérte a vallon liberálisok vezetőjét, Didier Reynders pénzügyminisztert, hogy üljön le még egyszer minden érintett párt vezetőivel, és vizsgálja meg, nem lehetséges-e megmenteni a koalíciót, és tárgyalás útján rendezni a hosszú politikai gyökerekkel rendelkező problémát.

Reynders hétfő délelőtt még úgy nyilatkozott, "összegyűltek azok az elemek", amelyek révén újra felvehetik a tárgyalásokat. Délután azonban Leterme azzal látogatott el a királyhoz, hogy megerősítse lemondását, amelyet II. Albert ezúttal elfogadott, "miután megbuktak a flamand és vallon koalíciós kabinet megmentését célzó próbálkozások". Az uralkodó egyúttal azt kérte Letermétől, hogy az új kabinet megalakításáig kormánya ügyvivőként maradjon a helyén. Várható, hogy a kormány lemondása miatt előrehozott választásokat kell kiírni az országban.

A belga kormányfő a múlt csütörtökön mondott le, miután a kormánykoalíció egyik fontos flamand pártja visszavonta a kormány támogatását, amivel lényegében megbuktatta a kabinetet.

A válságot kiváltó BHV választókerület ügyében a flamandok azt követelték: a nyelvi határok mentén vágják ketté a kerületet, és így biztosítsák, hogy a kétnyelvű Brüsszel körüli Flandriában csak flamand pártokra lehessen szavazni - beleértve a főváros határain kívüli agglomerációban kisebbségben élő vallonokat is. II. Albert király Jean-Luc Dehaene volt miniszterelnököt bízta meg azzal, hogy mindkét nagy közösséget kielégítő megoldást találjon, de a flamand Dehaene múlt hét elején ismertetett javaslatait a vallonok nem fogadták el.

A belga politikai válság komolyan sújtja az Európai Uniót is, és nem csak azért, mert Brüsszel az EU, sőt a NATO politikai tanácsának központja, hanem mert július 1-től Belgium lesz az EU soros elnöke. A királynak most rövidtávra kellene találnia egy kormányozni képes politikust, aki a koalíciós partnerek számára még elfogadható.

A belgiumi kormányválságnak magyar vonatkozása is van abból a szempontból, hogy júliustól decemberig Belgium adja majd az Európai Unió elnökségét annak a másfél éves ciklusnak a részeként, amelyben Spanyolországgal és Magyarországgal közös program keretében irányítják az EU munkáját. Belga részről azonban a válság kezdete óta igyekeztek megnyugtatni a partnereket arról, hogy a belpolitikai vita az uniós munkában nem jelent fennakadást.