Werner Faymann osztrák kancellár elképzelhetőnek tartja a burka betiltását. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, vajon törvényi szabályozás vagy "több felvilágosító munka" szolgálja-e jobban a nők érdekeit, tette hozzá. Josef Pröll alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke szintén a széleskörű párbeszéd szükségességét hangsúlyozta.

Franciaország, Belgium és más európai országok után a múlt héten Ausztriába is begyűrűzött a szem kivételével az egész arcot és a testet elfedő muszlim női viseletről szóló vita.

Christine Marek, az ÖVP bécsi szervezetének elnöke azt szorgalmazta, hogy nyilvános helyeken tiltsák meg a burka viseletét. A jobboldali politikusnő egyrészt ellentétesnek tartja a burkát a nemek közti egyenlőség elvével, másrészt azzal érvel, hogy veszélyes burkában autót vezetni. Felvetette, hogy bíróságokon, közintézményekben, bankokban, de tömegközlekedési eszközökön is legyen tilos burkát hordani.

Gabriele Heinisch-Hosek nőügyi miniszter a nők hátrányos megkülönböztetésének tartja a burkát, mert az szerinte korlátozza a nőket az élet egyes területein, így a munkavállalásban. A miniszter "széleskörű párbeszédet" javasolt, miközben decemberben még azt mondta, hogy nem jelent gondot Ausztriában a burkaviselés.

Az ausztriai iszlám közösség szóvivője visszautasította az egész testet fedő fátyol betiltását, és a tiltásról szóló vitát is értelmetlennek tartja. Ausztriában ez "nem téma, hiszen soha senkit" nem lehetett még burkában látni, mondta Carla Amina Baghajati. A szóvivő úgy látja, a tiltásnak amúgy is a kívánt hatással ellentétes következménye lenne, nem szolgálná automatikusan a nők védelmét.

A fátyolviselés már korábban is vitákra adott okot Ausztriában. 2008-ban egy terrorizmussal gyanúsított nő elfátyolozott arccal jelent meg a bíróság előtt. Miután kiutasították a teremből, és távollétében ítéletet hoztak, ügyvédje az emberi jogokra hivatkozva kérte az ítélet megsemmisítését. A legfelsőbb bíróság végül úgy határozott, hogy a törvényszék előtti fátyolviselés nem indokolható vallási okokkal.