„Jaroslawnak nem kellene indulnia" – nyilatkozta Lech Walesa volt lengyel elnök azután, hogy a Szmolenszk mellett repülőgép-szerencsétlenségben meghalt Lech Kaczynski ikertestvére bejelentette: indulni akar a június 20-ra kiírt lengyel elnökválasztáson. Walesa egyúttal bejelentette: hiába harcoltak együtt a kommunizmus ellen a Szolidaritás színeiben, nem Kaczynskit, hanem legnagyobb ellenfelét, a Lengyelországot kormányzó Polgári Platform jelöltjét, Bronislaw Komorowskit támogatja.

Walesa döntésében semmi meglepő nincs, hiszen már régóta eltávolodott a Kaczynskiak irányvonalától, az elhunyt lengyel elnököt például feljelentette, mert azt állította róla, hogy a kommunista rendszer ügynöke volt.

Lengyelországban a baloldal térvesztése után két jelentős politikai erő maradt: a legnagyobb kormánypárt, a konzervatív-liberális Polgári Platform, és az ellenzék vezető ereje, a nemzeti konzervatív, EU-ellenes, antikommunista Jog és Igazságosság.

A két erő a Jog és Igazságosság 2005-ös győzelme után nagyon rövid ideig koalícióban kormányzott, majd a Polgári Platform távozásával ultrakonzervatívokkal és baloldali populistákkal kormányzott a Kaczynskiak pártja. Egyfajta új rendszerváltást akartak végrehajtani, és a maguk képére formálni Lengyelországot, de ezt túl erőszakosan tették. 2007-ben ez a koalíció is felbomlott, az előrehozott választáson pedig a Jog és Igazságosság hiába szerzett kétmillióval több szavazatot, mint 2005-ben, mégis vereséget szenvedett a két év alatt szavazói számát majdnem négymillióval növelő Polgári Platformtól.

Walesán kívül a lengyel politikai élet más szereplői is arra számítanak, hogy Jaroslaw Kaczynski ringbe szállásával agresszív és konfrontatív kampány veszi kezdetét. „A Jog és Igazságosság szerint kizárólag ők a hazafiak, és Lengyelországot szerintük ki kell csavarni a hazafiatlanok kezéből” - mondta a civil fórumos Stefan Niesiołowski, aki attól fél, hogy Kaczynski fivére szerencsétlenségét állítja kampánya középpontjába, ami szerinte nem vall jó ízlésre.

„Amikor koporsók jelennek meg egy választási kampányban, akkor az egész nem szólhat másról, csak az érzelmekről” – mondta a Demokratikus Baloldali Szövetség veterán politikusa, Leszek Miller.

Mariusz Kamiński (Jog és Igazságosság) tagadja, hogy pártja negatív kampányra készülne vagy rájátszana a szmolenszki tragédiára. „Ez egészen más kampány lesz, mint amilyenek Lengyelországban az elmúlt húsz évben voltak. Vitázni fogunk, de ez a vita nem lesz piszkos.”

A szmolenszki tragédia előtti közvélemény-kutatások még arról szóltak, hogy a második mandátumáért induló Lech Kaczynski akár megsemmisítő vereséget is szenvedhet, azaz Komorowski akár elsőfordulós győzelmet is arathat. Ehhez az kell, hogy a győztes megszerezze a szavazatok 50 százalékát plusz egyet. Ez eddig egyedül a baloldali Aleksander Kwasniewskinek sikerült 2000-ben.

A legújabb felmérés szerint Jaroslaw Kaczynskinek, aki 2006-07-ben lengyel miniszterelnök volt a Polgári Platformtól elszenvedett választási vereségig, sincs sok esélye a győzelemre, viszont Komorowskinak csökkentek a reményei, hogy egy forduló elég lesz a győzelemre.

A házelnök-ügyvezető államfő Komorowski az SMG/KRC gyorsfelmérése szerint a szavazatok 47 százalékával vezet, pedig kifejezetten háttérbe húzódó figura, és sokáig kellett kapacitálnia őt Donald Tusk miniszterelnöknek, a Polgári Platform elnökének, hogy elvállalja a posztot. Tusk célja a jelenlegi viszonylag erős elnöki hatalom megnyirbálása, és ehhez olyan jelöltet keresett, akinek nincsenek különösebb ambíciói. A most elhunyt Kaczynski éppen Tuskot verte meg több mint egymillió szavazattal a 2005-ös elnökválasztáson.

Jaroslaw Kaczynskit 27 százalékon áll, de figyelemreméltó, hogy pártja kilenc százalékpontot erősödött a szmolenszki tragédia óta, így most 33 százalékon áll. Az elmúlt hetekben rég nem látott belépési hullám indult meg a Jog és Igazságosság pártjába. A jelenségről riportot közlő Rzeczpospolita arról számolt be, hogy néhány nap alatt hetven új tag kérte felvételét Szczecinben, de más városokban is hasonló a helyzet

A szerencsétlenségben egy másik államfőjelölt, a szocialista Jerzy Szmajdzinski is életét vesztette, aki helyett a Demokratikus Baloldali Szövetség a mindössze öt százalékon álló Grzegorz Napieralskit indítja. A lengyel kommunisták utódpártja hiába fiatalodott meg, nem tudta magát visszaküzdeni váltópárti státusába, tíz százalék körüli kispártként vergődik választásról választásra.

A futottak még kategóriájában találjuk Tuskék koalícióstársának, a Lengyel Parasztpárt elnökét, Waldemar Pawlakot, akire most négy százalék szavazna.

Eddig huszonkét jelölt gyűjtötte össze az ezer aláírást, ami egyelőre csak arra jogosítja őket, hogy május 26-ig összegyűjtsék azt a százezer aláírást, amivel már a szavazólapra is felkerülhetnek. Az elnökválasztás ezen szakaszában különös, a május 26-a túlélésére teljesen esélytelen figurák is versenyben vannak. Ilyen a katonai uniformisban pózoló Ludwik Wasiak. Ő harcot hirdetett a Lengyelországi zsidó uralom ellen.

A lengyeleknek az előző elnökválasztásokhoz képest most kiugróan magas a szavazási kedvük, hetvenhét százalékuk venne részt a választáson, ilyen magas a rendszerváltás óta még soha nem volt a részvételi arány.

Ha az elnökválasztás első fordulójában senki nem kerül ötven százalék fölé, akkor július 4-én lesz a második forduló a két legtöbb szavazatot elért jelölt között. 1990-ben Lech Walesa, 1995-ben és 2000-ben Aleksander Kwasniewski, 2005-ben Lech Kaczynski győzött.