Megkezdődtek csütörtök reggel Nagy-Britanniában a parlamenti és a részleges helyhatósági választások. A 45 millió bejegyzett választópolgár helyi idő szerint 22 óráig - közép-európai idő szerint 23 óráig - adhatja le szavazatát a 650 parlamenti választókerület közül 649-ben; egy választókerületben az egyik jelölt halála miatt május végére halasztották a választást.

Csütörtökön 164 angliai körzetben, köztük London 32 kerületében helyhatósági választásokat is rendeznek.

A választóhelyiségek csütörtök reggeli megnyitása előtti utolsó közvélemény-kutatások változatlanul azt jelezték, hogy teljes bizonyossággal egyik nagy párt sem számíthat abszolút többségre a londoni parlament alsóházában, és az utóbbi csaknem négy évtized legszorosabb eredménye várható.

A Sun brit tömeglap megbízásából elvégzett, szerdán közölt közvélemény-kutatás a tizenhárom éve ellenzékben politizáló Konzervatív Pártnak 35 százalékos, a kormányzó Munkáspártnak 30 százalékos, a Liberális Demokratáknak 24 százalékos támogatottságot mutatott ki.

A brit választási rendszer alapján minden választókerület egyetlen egyéni jelöltet küld a parlamentbe. A jelöltek akár relatív többséggel is győzhetnek, vagyis úgy, hogy a többi indulóra leadott szavazatok száma együtt meghaladja a győztes szavazatainak számát, mivel nem előírás, hogy az összes leadott szavazat felénél többet meg kell szerezni.

Ennek alapján a legfrissebb felmérésekből következtethető szavazati megoszlás lehetővé teheti, hogy az országos arányokat tekintve esetleg csak a második helyre befutó Munkáspártnak továbbra is a legnagyobb frakciója legyen a 650 tagú alsóházban, jóllehet abszolút többség nélkül.

Ez a hagyományos brit kormányzati berendezkedéstől meglehetősen idegen koalíciós kényszert tehet szükségessé, vagy új választások kiírása következhet.