Egyiptom, humanitárius okokra hivatkozva, kedden megnyitotta a Gázai övezetbe vezető szárazföldi határátkelőt. Bár az arab ország Izraellel karöltve tartja fenn az övezet zárlatát, a segélyszállító hajó elleni hétfői izraeli akció miatt most mégis feloldották a blokádot.
Az izraeli kormány miniszterei kedd este megállapodtak abban, hogy szabadon engedik az összes külföldi aktivistát, akit a Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla hajóin vett őrizetbe a haditengerészet - közölte két meg nem nevezett politikai forrás. Azokat is szabadon engedik, akiket korábban azzal fenyegettek meg, hogy bíróság elé állítják - tették hozzá.
A sínai körzet egyiptomi kormányzója szerint a határnyitással lakosság szenvedésének az enyhítése a céljuk. Egyiptom egyelőre semmi olyasmit nem szivárogtatott ki, hogy véglegesen kiszálltak volna a blokád fenntartásából.
A Gázai övezet totális zárlatát Izrael azzal indokolja, hogy a Hamász terrorszervezet a sűrűn lakott zsidó területek közelében tudta kiépíteni támadó arzenálját, a blokáddal a Hamász fegyverkezését szeretnék megakadályozni. A drasztikus rendelkezés kritikusainak fő ellenérve, hogy ezáltal csak a polgári lakosság szenvedései lesznek még elviselhetetlenebbek, a Hamász meg maximum erősödik.
Közben Gáza felé tart két újabb segélyszállító hajó, és a szervezők szerint ugyanúgy megpróbálnak kikötni, ahogy azt a hat hajóból álló korábbi alakulat is megpróbálta. Izraeli illetékesek azt nyilatkozták, hogy az új próbálkozókat ugyanúgy fel fogják tartóztatni.
Az amerikai külügyminiszter önmérsékletre intette a feleket kedden a Gázai övezetbe segélyt szállító hajóraj elleni izraeli támadás ügyében. Hillary Clinton úgy fogalmazott, minden érintett félnek körültekintő, átgondolt módon kell reagálnia. Clinton - akárcsak Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője - nem volt hajlandó nyíltan elítélni a kilenc halálos áldozatot követelő izraeli kommandós akciót. Az amerikai diplomácia vezetője elfogadhatatlannak nevezte a Gázában kialakult helyzetet, mint fogalmazott, "ez így nem mehet tovább".
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy támogatja Izrael és a palesztinok jogos biztonsági érdekeit. Hozzátette, hogy az újjáépítéshez szükséges anyagokat be kell engedni Gázába.
A francia kormány kedden a Gázába tartó segélyflottilla hajóin Izrael által őrizetbe vett civil utasok, köztük kilenc francia állampolgár "azonnali elengedését" követelte. Izraeli katonai források szerint a hajókon utazók közül kedden 480-at tartottak fogva a beér-sebai börtönben.
Ausztrália - 3 fő; Azerbajdzsán - 2; Olaszország - 6; Indonézia 12; Írország - 9; Algéria 28; Egyesült Államok - 11; Bulgária - 2; Bosznia-Hercegovina -1; Bahrein - 4; Belgium - 5; Németország - 11; Dél-Afrika - 1; Hollandia - 2; Nagy-Britannia - 31; Görögország - 38; Jordánia - 30; Kuvait - 15; Libanon - 3; Mauritánia - 3; Malajzia - 11; Egyiptom - 3; Macedónia - 3; Marokkó - 7; Norvégia - 3; Új-Zéland - 1; Szíria - 3; Szerbia - 1; Omán - 1; Pakisztán - 3; Csehország - 4; Franciaország - 9; Koszovó - 1; Kanada - 1; Svédország - 11; Törökország - 380; Jemen - 4.
Nick Clegg brit liberális miniszterelnök-helyettes az "igazságtalan és fenntarthatatlan" blokád feloldására szólította fel Izraelt. A politikus ugyanakkor leszögezte, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát és polgárait a támadásoktól. A blokádot viszont nem tartja alkalmasnak e cél eléréséhez. A hétfői katonai akció során 30 brit állapolgárt és 11 brit-másmilyen kettős állampolgárt tartóztattak le, brit halálos áldozatról nem tudni.
A török külügyminisztérium közben bejelentette, hogy négy török állapolgár halt meg a Mavi Marmara török hajó fedélzetén hétfőn. Erdogan miniszterelnök első megszólalásában "véres mészárlásnak" nevezte a hétfői eseményeket.
Miközben ezek zajlottak, a Hamász aktivistái a Gázai övezetben két helyen is összecsaptak az izraeliekkel. A zsidó hadsereg két terroristát a határsávban, hármat pedig Gázában ölt meg.
Két tekintélyes amerikai újság is olyan vezércikket tett közzé, ami mindkét felet elítéli, leszögezve, hogy a segélyt szállító aktivisták erőszakos provokátorok voltak, Izrael viszont igen ügyetlenül lépett.
A Gázai övezetbe segélyt szállító Mavi Marmara hajón utazók elsődleges célja az volt, hogy összeütközést provokáljanak ki Izraellel, amely hibát követett el azzal, hogy katonákat küldött a hajóra; ismét veszélybe került a közel-keleti békefolyamat - írta a The Washington Post kedden.
A befolyásos napilap szerkesztőségi cikkében arról írt: nem érez rokonszenvet a hajó utasai iránt, amely "a palesztin üggyel szimpatizáló európaiak, izraeli arab vezetők és török iszlamista aktivisták tarka gyülekezete" volt. A csoport elsődleges célja nyilvánvalóan nem az volt, hogy humanitárius segélyt juttasson Gázába, hanem hogy konfrontációt provokáljon. Izrael azonban téves döntést hozott azzal, hogy belement a provokációba a kommandósok küldésével, ráadásul az akciót rosszul is hajtották végre. Benjámin Netanjahu kormányának mindenképpen meg kellett volna akadályoznia azt, hogy a Mavi Marmara elérhesse célját, és összeütközést provokáljon. Izrael helyesebben járt volna el, ha beengedi a hajót Gázába, ahelyett, hogy kommandósokkal megrohamoztatja.
A The Wall Street Journal - amely szintén szerkesztőségi cikkben foglalkozott a segélyszállító hajó ügyével - ugyancsak azt érzékeltette: a flottilla útja csak névleg volt humanitárius küldetés, azt a Hamász terrorszervezethez közel álló radikális török csoport szervezte meg.
Az újság szerint Izrael megtehette volna, hogy a nemzetközi bonyodalom, a politikai következmények elkerülése céljából beengedi Gázába a hajókat. Ha azonban így járt volna el, akkor egy olyan csatornára adta volna áldását, amelyen keresztül a Hamász - főleg Iránnak köszönhetően - egyre korszerűbb fegyverekhez juthatott volna, ez pedig egy még véresebb jövőbeni gázai háborúhoz teremtette volna meg a hátteret. Azoknak, akik a történtek miatt elítélik Izraelt, javaslatot kell tenniük: miképpen képzelik el annak megakadályozását, hogy a Hamász fegyverekhez jusson - írta a The Wall Street Journal.