Kirgizisztán átmeneti elnöke katonai segítséget kért Moszkvától, mivel állítása szerint elveszítették az ellenőrzés az ország déli részén kirobbant etnikai konfliktus felett. A zavargásokban már ötvenen meghaltak, hatszáznál is többen megsebesültek Os városban.
Szombaton orosz katonai segítséget kért Moszkvától Kirgizisztán átmeneti elnöke. Roza Otunbajeva azzal a kéréssel fordult Dmitrij Medvegyev elnökhöz, hogy küldjön alakulatokat az etnikai feszültség megoldására.
Otunbajeva szerint az ország déli részén kialakult konfliktus felett "elveszítették az ellenőrzést", és már több mint hatvanöten meghaltak, nyolcszáznál is többen pedig megsérültek a zavargásokban.
A kirgiz kormány részleges mozgósítást rendelt el a tartalékosok között, hogy megerősítse a zavargások megfékezéséért küzdő erőket. Biskek emellett technikai segítséget kért Moszkvától: a tömegoszlatáshoz szükséges eszközök szállítását kérte, az ilyen felszerelés hiánya miatt. Az ideiglenes biskeki kormány felhatalmazta a kirgiz fegyveres erőket, hogy figyelmeztetés nélkül lőhessek az etnikai konfliktusok körzetében.
Kirgizisztán déli részén, Os városában csütörtökön csaptak össze kirgiz és üzbég fiatalok. A város és környéke az elűzött Kurmanbek Bakijev elnök híveinek fellegvára. Szemtanúk szerint a helyi kirgiz és üzbég lakosság, illetve a különböző klánok között törtek ki ismét az összecsapások, mint korábban már többször is.
A fővárosban, Biskekben is tüntetések voltak, és több száz feldühödött ember indult útnak délnek. Autókat és buszokat foglaltak le, hogy eljussanak Osba és környékére. Os több negyedében kikapcsolták a gázt és az áramot, hogy megakadályozzák a tüzeket. Több üzbég család elhagyta az otthonát és az Üzbegisztáni határ felé indult, mert a kirgizek bosszújától tartanak.
A Human Rights Watch nevű nemzetközi emberjogi szervezet egyik helyi képviselője arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy segítsék a kirgiz kormányt az erőszak megfékezésében. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanácsának is foglalkoznia kell az üggyel.
Pénteken Kína és Oroszország már nyugalomra szólította fel a szemben álló feleket. Az Egyesült Államok is aggodalmának adott hangot a zavargások miatt. Igaz, Washington amiatt aggódik elsősorban, hogy továbbra is használni tudja az egyik kirgiz katonai bázist, amely az afganisztáni küldetés egyik kulcspontja.
Kirgizisztánban eddig is állomásoztak orosz csapatok, Oroszország szerződés alapján használhatja a kanti légitámaszpontot, és az itt szolgáló katonák és családtagjaik védelmére érkeztek ide csapaterősítések is. Moszkvai katonai források szerint azonban ezeknek az egységeknek megvan a maga feladata, így kizárt, hogy békefenntartókként a konfliktusövezetbe vezényeljék őket.
Natalja Tyimakova orosz elnök sajtótitkár szóvivő szerint "ez egy belső konfliktus, és Oroszország szerint egyelőre nincsenek meg a feltételek a rendezésben való részvételhez". Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Dmitrij Medvegyev elnök utasítására humanitárius segélyt küld Kirgizisztánba, és már el is indult az első Il-76-os repülőgép, amely sebesültekkel tér vissza Oroszországba.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), aminek Oroszország és Kirgizisztán is tagja, csak a tagországokkal folytatott konzultáció után, illetve a szervezet alapokmányával összhangban dönthet a békefenntartók bevetéséről. Az orosz elnök a kirgizisztáni helyzetről már konzultált telefonon Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel, továbbá Nyikolaj Borgyuzsával, az ODKB titkárával.