Az exit pollok szerint a flamand függetlenségpártiak lehetnek a legnagyobb párt Belgiumban az előrehozott választások után, azonban a sok kis párt miatt nehéz kormányalakításra lehet számítani. Legutóbb kilenc hónapig tartott, amíg felállt a kabinet.
Az előrejelzéseknek megfelelően a függetlenségpárti Új Flamand Szövetség (N-VA) előretörését hozták Belgiumban a vasárnapi előrehozott parlamenti választások az első részeredmények és exit poll adatok szerint.
Ezek alapján Flandriában a VRT flamand köztévé a trendekből arra következtetett, hogy a Belgium fokozatos kettéválasztását hirdető Új Flamand Szövetség a szavazatok közel 30 százalékát is begyűjthette a holland nyelvű Flandriában, és alaposan lekörözte a 15-20 százalék környékére visszaszoruló, három évvel ezelőtt még győztes kereszténydemokratákat.
Elemzők szerint a belga szövetségi állam szétszakítására törekvő pártok soha nem értek még el ezt akár csak megközelítő jó eredményt. A Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű párt, amely nem csupán radikálisan függetlenségpárti, hanem egyben idegengyűlölő szélsőjobboldali formáció, a VRT szerint 12-13 százalékot kaphatott, valamivel kevesebbet, mint a liberálisok.
A franciaajkú Vallóniában a szocialisták végeztek az élen - az exit poll adatok szerint a szavazatok körülbelül 32 százalékával -, a második helyre pedig a liberálisok kerültek, 20 százalék körüli támogatottsággal. A vallon kereszténydemokraták, és a környezetvédők egyaránt 14-15 százalék körül teljesítettek Vallóniában.
Belgiumban szinte két választást tartottak, hiszen az északi országrészben, Flandriában csak flamand, a déli Vallóniában pedig csak vallon pártok közül lehetett választani. A többségében franciaajkú, de hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben akár flamand, akár vallon pártokra szavazhattak a választók.
A 10,5 millió lakosú országban 7,7 millió választókorú él, a részvételi arány mindig bőven 90 százalék feletti, hiszen Belgiumban - pénzbírság terhe mellett - kötelező a részvétel a választásokon. A szavazóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak, és délután háromkor már be is fejeződött a szavazás.
Belgiumban 1974 óta mindig az ország lakosságának 60 százalékát kitevő flamand népközösség adta a miniszterelnököt. Három évvel ezelőtt a győztes flamand kereszténydemokraták vezetője, Yves Leterme kapott kormányalakítási megbízást, de az eltérő szempontok miatt végül csak hosszas alkudozással, kilenc hónap után állt fel az új kormány. A kereszténydemokratáknak sem sikerült azonban megbirkóznia a célul kitűzött belga államreformmal, közben három kormány is váltotta egymást.
A mostani kormányalakítás sem lesz sokkal könnyebb, hosszas egyezkedésekre lehet számítani.