Üzbégek tömege menekül Kirgizisztánból, bár több tízezer ember nem tudja elhagyni az országot, mert a határátkelők részlegesen zárva vannak. Üzbég menekültek beszámolói szerint kirgiz egyenruhások és fegyveres bandák üzbégeket mészárolnak. A határ mentén táborokban várakoznak, ellátást nem kapnak. Kirgizisztán északi részén Oroszország és az Egyesült Államok is tart fenn katonai támaszpontot, az amerikaiak innen intézik afganisztáni utánpótlásuk egy részét.
Kirgizisztánból menekülő üzbégek hétfőn azzal vádolták a kirgiz rendfenntartó erőket, hogy fegyveres bandákkal együttműködve üzbég civileket öltek meg az utóbbi napokban. A déli Osból, Kirgizisztán második legnagyobb városából menekülő üzbégek szerint a kirgiz "kormány tervszerű népirtást hajt végre az üzbég kisebbség ellen".
A hét végén Kirgizisztánból Üzbegisztánba érkezett több tízezer menekülő közül sokan arról számoltak be, hogy kirgiz fegyveres bandák, amelyeket a kirgiz fegyveres erők egyenruhás tagjai támogattak, vérengzéseket hajtottak végre üzbégek között.
"A határ felé vezető úton mindenütt megégett női holttestek hevertek, páncélozott csapatszállító járművekről pedig lövöldöztek ránk" - mesélte a francia hírügynökség tudósítójának egy idős üzbég asszony. Hasonló emlékei vannak a 38 éves Dildor Dzsumabajevnek. "Először páncélozott járművek érkeztek, mögöttük egyenruha nélküli emberek. Előbbiek szabaddá tették az utat az utóbbiak számára, ezek pedig megtámadtak minket, lőni kezdtek ránk." "Ez a kormány által megtervezett népirtás az üzbég nép ellen" - tette hozzá Akbar, egy másik üzbég férfi.
Egy kirgiz tiszt, saját elmondása szerint azért dezertált, mert felháborodott azon, hogy bajtársai üzbég polgári személyekre nyitottak tüzet Kirgizisztán déli részén. "Amit láttam, az nem egy hadsereg fellépése volt, hanem az üzbég kisebbség polgári tagjainak lemészárlása banditákkal karöltve - nyilatkozta a 30 éves Bahtiar Saripov. - Ezért hagytam ott az egységemet, és léptem át a határt."
A fiatal hadnagy szerint a kirgiz védelmi miniszter parancsot adott arra, hogy nem szabad civilekre lőni. "Osban azonban a katonák és a rendőrök figyelmen kívül hagyták ezt a parancsot, és a banditákkal együtt lövöldöztek polgári személyekre" - tette hozzá Saripov, aki maga is üzbég nemzetiségű.
A 24. kg kirgiz hírügynökség szemtanúkra hivatkozva hétfőn azt közölte, hogy nem engednek be több kirgizisztáni menekültet Üzbegisztánba. A beszámolók szerint Hanabád határállomás nem fogadja be az újonnan érkezőket.
A menekülők ugyanakkor félnek visszatérni Dzsalálábádba, ezért a határ mentén lévő településeken maradnak. Itt viszont az elemi feltételek sem biztosítottak számukra. Kevés az élelem, szemtanúk szerint nem felel meg a valóságnak a hatóságoknak az az állítása, hogy meleg étellel látják el őket. A menekültek védelmet és élelmiszert követelnek a kirgiz hatóságoktól.
Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök-helyettes hétfőn Jorkislakban jelentette be az üzbég-kirgiz határ lezárását, amit azzal indokolt, hogy az üzbég oldalon már képtelenek befogadni több menekültet a kirgizisztáni etnikai összecsapások körzetéből.
A kelet-üzbegisztáni Andizsán térségében - ahol eddig 60 ezer felnőtt menekültet regisztráltak, és több menekülttábort hoztak létre - ugyanakkor hétfőn délelőtt a menekültek még beléphettek az országba. A határon többségében nők, gyermekek és sebesültek keltek át, a férfiak hátramaradnak, hogy utóvédet alkossanak támadások esetére.
A kirgiz-üzbég határ más szakaszára továbbra is nagy tömegben érkeznek az emberek. A Szuzaki járás Baltakazik településének körzetében már 50 ezren gyűltek össze, hogy Üzbegisztánba menjenek tovább. A határon a 16 évesnél idősebbeket itt sem engedik át. Hiány van vízből és alapvető élelmiszerekből, az emberek az öntözőárkokból mert vízzel csillapítják szomjukat. Az orvosi segítség hiánya miatt az éjszaka meghalt egy csecsemő, mondta egy szemtanú.
Az etnikai zavargások sújtotta Os városa és körzete üzbég közösségének vezetője, Dzsaláhetdin Dzsalilátgyinov azt állítja, hogy százezer üzbég kényszerült otthona elhagyására, és menekült a kirgiz határra. A határzárral feltartóztatott csoportok a senki földjén várakoznak. Ugyanezt a számot közölte hétfőn egy üzbég kormányzati forrás, aki szerint 80 ezren már átjutottak Üzbegisztán területére.
A dél-kirgizisztáni Os városban, a zavargások fészkében teljes épülettömbök és utcák égtek le az üzbég negyedben, amely korábban tele volt forgalmas üzletekkel és vendéglőkkel. A jelentések kiégett épületekről, elszenesedett holttestekről, szórványos lövöldözésről szólnak, és arról, hogy a negyedben nyoma sincs a rendfenntartó erőknek.
Az ideiglenes kormány a hét végén beismerte, hogy egyelőre képtelen megfékezni a főként az üzbégeket sújtó erőszakot, hiába mozgósította a hadsereg tartalékosait, vezette be a rendkívüli állapotot és a kijárási tilalmat. Fosztogatók rabolják ki az üzletek raktárait, illetve vasrudakkal felfegyverkezett kirgiz fiatalok üzbégektől elrabolt gépkocsikkal száguldoznak a városban. Az erőszak átterjedt a környékbeli falvakra és városokra, így Dzsalalábádra is.
Os csak öt kilométerre fekszik az üzbég határtól, ahová a menekültek igyekeznek, de útjuk nem veszélytelen. "A határhoz vezető úton mindenhol holttestek hevernek, és páncélosok lőttek ránk" - mondta el egy asszony, aki már eljutott egy üzbegisztáni menekülttáborba.
Ilyen táborból sebtében már többet is felállítottak a határ mentén. A térségbe érkezett hétfőn Savkat Mirzijajev üzbég miniszterelnök a védelmi miniszter és a belügyminiszter társaságában, hogy felmérje a helyzetet. A védelmi miniszter jelenléte arra utal, hogy katonai konfliktus is kialakulhat a két ország között.
A halálos áldozatok száma hivatalos források szerint hétfőn délután 124 volt, emellett még 1500-1700-an sebesültek meg. Nem kormányzati források ennél jóval többről beszélnek. A nemzetközi vöröskereszt küldöttsége egyetlen temetőben száz új sírt látott, egy üzbég közösségi vezető pedig azt állította, hogy csak ők maguk kétszáz embert temettek el.
Hétfő délutánig nemzetközi szervezetek és országok több segélyszállítmányt is küldtek a helyszínre. Az adakozók között van Oroszország és az Egyesült Államok is; mindkettő katonai támaszpontot tart fenn az országban, de az északi országrészben. Az amerikai bázis az afganisztáni háború utánpótlásának biztosításában létfontosságú.
Kirgizisztánban az üzbégek az ötmilliós lakosság 15 százalékát teszik ki, de ezen a déli vidéken többségben vannak. Ők főleg földműveléssel foglalkoznak, míg a kirgizek jellemzően állattenyésztők. A termékeny Fergánai-medence, ahol Os városa is fekszik, a történelem során általában egy-egy uralkodó birtokában volt, de Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár felosztotta Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, tartósítva köztük a rivalizálást.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nagyon veszélyesnek nevezte a kirgizisztáni helyzetet, és hangsúlyozta, hogy mielőbb helyre kell állítani a rendet a közép-ázsiai országban. Catherine Ashton az unió külügyminiszteri tanácskozásán közölte, hamarosan a helyszínre küldi megbízottját, Pierre Morelt, aki felméri, milyen segítséget nyújthatnak a helyzet rendezéséhez.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez tartozó (ODKB) tagállamok - Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán - képviselői ennél egy lépéssel már előrébb járnak. A kirgiz meghatalmazott bevonásával tartott moszkvai ülésükön konkrét javaslatokat dolgoztak ki a feszültségek csökkentésére, de erről még nem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára elmondta, hogy egyeztették az álláspontokat, és kidolgozták a lehetséges lépéseket, amelyeket majd az államfők elé terjesztenek. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozáson nem zártak ki semmit abból az eszköztárból, ami az ODKB rendelkezésére áll. Nyikolaj Bordjuzsa, a szervezet főtitkára kijelentette: az ODKB rendelkezik megfelelő lehetőségekkel az ilyen helyzetekben való fellépéshez, hisz van békefenntartó kontingense és vannak gyors reagálású kollektív erői, de ezek bevetése csakis alapos megfontolás után lehetséges.
A minszki száműzetésben élő Bakijev az ODKB katonai fellépését követelte. Az ideiglenes kormány elvesztette az ellenőrzést az események felett, "csak a békefenntartók normalizálhatják a helyzetet" - jelentette ki egy sajtótájékoztatón.
Törökország és Kína bejelentette, hogy repülőgépet küld állampolgárai kimenekítésére.