Az Európai Bizottság nem hajlandó igazságot tenni abban a vitában, ami Magyarország és Szlovákia között alakult ki Sólyom László kitiltása miatt. Az EB arra hivatkozik, hogy államfői látogatásokra nem vonatkozik az uniós szerződés.
Sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért az Európai Bizottság véleménye szerint Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan - közölték csütörtökön Brüsszelben.
Tavaly augusztus 21-én Szlovákia - biztonsági kockázatra hivatkozva - nem engedte területére lépni a révkomáromi Szent István-szobor avatására igyekvő Sólyom László államfőt.
Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat".
Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.
A Bruxinfo szerint az EB ugyanakkor arra már nem ad útmutatást, hogy ha egyszer az államfői látogatásokra nem alkalmazható semmilyen uniós jogszabály, akkor helyette milyen nemzetközi szerződés vagy egyéb jogforrás szabályozza a kérdést. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a bizottság azért nem döntött a vitában, mert egyik fél oldalára sem kíván állni két tagállamot megosztó vitában.
Magyarország már korábban jelezte, hogy így is, úgy is az Európai Bíróságon keres majd jogorvoslatot a szlovákok eljárása ellen. Az uniós jog ugyanis felhatalmazza a tagállamokat, hogy bizottsági elutasítás esetén is az Európai Bírósághoz forduljanak.
Az európai bírósági eljárásban Magyarország továbbra is a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvre fog hivatkozni, de arra is választ kér, hogy az irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör (például közjogi méltóságoké, hivatalos delegációké), akikre az irányelv szabályai nem érvényesek.