Moszkvában arra számítanak, hogy nem okoz törést a kedvezően fejlődő orosz-amerikai kapcsolatokban a hétfőn kirobbant washingtoni kémbotrány. Az orosz napilapok nagy terjedelemben számoltak be a fejleményekről.
"Azzal számolunk, hogy nem lesz negatív hatása az orosz-amerikai kapcsolatokra az Oroszország javára végzett kémkedés gyanújával őrizetbe vett személyekkel kapcsolatos incidens" - közölte a moszkvai külügyminisztérium sajtóosztálya szerdán. Moszkva tudomásul vette Robert Gibbs fehér házi szóvivő nyilatkozatát.
Kedden Gibbs reményét fejezte ki, hogy a kémhistória nem befolyásolja az orosz-amerikai kapcsolatok fejlődésének kedvező dinamikáját. "Nem gondolom, hogy ez hatást gyakorol az Oroszországgal való kapcsolataink újraindításának politikájára" - mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi másfél év alatt jelentős fejlődés következett be a közös munkában, kezdve az új START-szerződéstől Irán és Észak-Korea problematikájáig.
A amerikai igazságügy-minisztérium hétfőn jelentette be, hogy tíz, Oroszországnak dolgozó kémet lepleztek le és vettek őrizetbe az Egyesült Államokban. Barack Obama amerikai elnök - noha egy keddi sajtóértekezleten feltették neki a kérdést - nem kommentálta a kémügyet.
A Kommerszant című lap szerint orosz és amerikai szakértők biztosak abban, hogy adott esetben az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) érdekei felülkerekedtek az államiakon. A két ország politikusainak reagálása arról tanúskodik, hogy sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem akar nagy vitát kerekíteni a botrányból.
Harvey Clare, az atlantai Emory egyetem professzora, a Kémek: a KGB tündöklése és bukása Amerikában című könyv szerzője az újságnak adott nyilatkozatában kifejtette: számára egyértelműnek tűnik, hogy az FBI operatív elképzelései erősebbnek bizonyultak az orosz-amerikai kapcsolatok újraindítását célzó politika feletti elmélkedéseknél és jövőjénél.
Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie központ vezetője szerint több csoport provokálhatta ki a botrányt. Egyfelől azok az amerikai politikusok, aki úgy vélik, hogy Barack Obama elnök túlságosan közel került az oroszokhoz és a kezükre játszik. Másfelől ott vannak maguk a titkosszolgálatok, amelyek nagy visszhangot keltő bukások sorozata után meg akarták mutatni szakmai hozzáértésüket.
A Nyezaviszimja Gazeta című orosz lap arra figyelmeztet, hogy a kémbotrány megkérdőjelezi Oroszország és az Egyesült Államok közeledését. Viktor Kremenyuk, az Egyesült Államok és Kanada Intézet igazgató-helyettese a lapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy az amerikai fél tudatosan választotta meg a botrány kirobbantásának időpontját. Szerinte Amerika egészében véve még nem áll készen arra, hogy a normális kapcsolatok kiépítésében olyan messzire menjen el, mint az Obama akarja.
"Sok amerikai kételkedik abban, hogy Oroszország ezt megérdemli" - mondta, hozzátéve, hogy az amerikai kormányzati politika ellenzői próbálták meg semmissé tenni a múlt heti csúcstalálkozó eredményeit, illetve megakadályozni az új START-szerződés ratifikálását.
Kremenyukhoz hasonlóan az Izvesztyija című újság is úgy véli, hogy a botrány valódi célpontja Barack Obama. Nyikolaj Leonov nyugalmazott hírszerző, a KGB egykori magas rangú vezetője kifejtette, hogy Amerikában sokan szeretnék leállítani a kapcsolatok felmelegítését és visszahozni az előző elnök, George Bush politikáját.
Mihail Grisankov, az Állami Duma, az orosz törvényhozás alsóháza biztonsági bizottsága elnökének első helyettese kérdések sokaságát látja, amelyek között első helyen az időzítés áll. "Vagy az Oroszországgal való kapcsolatok javításának ellenzői léptek, vagy ez bizonyos jelzés volt Obama felé, miszerint a Moszkvával való együttműködés vektorát nem ő fogja kijelölni" - mondta Grisankov.