Az Európai Bizottság felszólítja a romákat kitoloncoló Franciaországot, hogy október 15-ig tegyen lépéseket az uniós mozgásszabadsági irányelv rendelkezéseinek átültetésére a francia jogrendszerbe. Brüsszeli értelmezések szerint ha Párizs az ultimátumnak nem enged, kötelességszegési eljárás indulhat.
Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet - a kötelezettségszegési eljárások keretében - megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást arról, milyen ütemezésben szeretné jogrendjébe illeszteni az uniós mozgásszabadsági irányelv rendelkezéseit.
Viviane Reding igazságügyi EU-biztos kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezte Franciaország ellen a mozgásszabadság korlátozása, illetve diszkriminációs eljárásmód miatt.
Az uniós végrehajtó testület - a téma szerdai megvitatása után közzétett nyilatkozatában - végül azt állapította meg, hogy a francia hatóságok nyár óta foganatosított intézkedései "nem irányultak arra, hogy kifejezetten célba vegyenek egy etnikai kisebbséget".
A szerdai bizottsági döntést Reding egy francia tévéállomásnak adott nyilatkozatában még úgy értelmezte, hogy a testület döntött a Párizs elleni kötelezettségszegési eljárás megindításáról, és az eljárást meg lehet állítani, ha Párizs október 15-ig kielégítő válaszokat ad. Valamivel később, az Európai Parlament igazságügyi bizottsága előtt már úgy fogalmazott a biztos, hogy ha október 15-ig megfelelő válasz érkezik, akkor "kiderülhet, hogy a bizottságnak nem kell lépnie".
A szerdai döntés pontos értelmezését nem könnyítette meg, hogy az Európai Bizottság egyik szóvivője olyan kijelentést tett első nyilatkozatában: a testület "alapvetően" a kötelességszegési eljárás megindításáról döntött.
Uniós kérdésekkel foglalkozó újságírók közül többen arra a közös értékelő véleményre jutottak, hogy Brüsszel az eljárás megindítását kilátásba helyezve, október 15-ig szóló ultimátumot intézett Párizshoz.
Az uniós kötelezettségszegési eljárás az EU hivatalos dokumentumai szerint akkor indul meg, amikor a bizottság hivatalos figyelmeztető levelet küld valamelyik tagállamhoz.
Idén egyes adatok szerint mintegy 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába. Franciaország a közrend, illetve közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a romák etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal. Egy korábbi belügyminisztériumi rendelkezés, amely "az illegális telepek, elsősorban a cigánytáborok" felszámolására adott utasítást, de utóbb a szövegből kivették a romákra való kifejezett utalást.