Az ország elnöki hivatalához közel álló, névtelen forrás szerint Abdoulaye Badié ezredes, a februárban berendezkedett katonai junta második embere és Abdou Sidikou alezredes meg akarták hosszabbítani az átmeneti időszakot, és ehhez a junta vezetőjét, Salou Djibót is meg akarták ölni. Az elfogott Badié ezredes egyik közeli munkatársa szerint viszont épp az államfői posztot betöltő Djibo tábornok környezetének tagjai hajtottak végre összeesküvést Badié ellen.

A név nélkül nyilatkozó biztonsági illetékes utalt arra is, hogy az átmeneti kormányzás hosszáról régóta viták vannak a juntán belül. "Djibo elnök a jövő héten beszédet intéz a nemzethez, hogy tisztázza a helyzetet, és lenyugtassa a kedélyeket" – mondta. Nigerben október 31-én egy új alkotmányról tartanak népszavazást, 2011. január 31-re pedig elnökválasztást írtak ki, a polgári kormányzás jövő áprilisban való helyreállítása jegyében.

Nigeri katonák idén február 18-án rohamozták meg a fővárosban, Niameyben a kormányzat székhelyét, ahol éppen tanácskoztak a miniszterek az államfővel. Az államcsíny után a magát a Demokrácia Helyreállításának Legfelsőbb Tanácsának (CSDR) nevező junta bejelentette, hogy felfüggeszti az ország tavaly elfogadott alkotmányát.

A nemzetközi közösség bírálta ugyan a puccsot, de több diplomata is úgy vélekedett, hogy az államcsíny lehetőséget teremt a tavaly augusztusban kibontakozott politikai válság megoldására. 2009-ben ugyanis népszavazással módosították az alkotmányt, 3 évvel meghosszabbítva az országot tíz éve irányító Mamadou Tandja államfő mandátumát.