A mianmari hatóságok szombaton megkezdték az ellenzéki Aung Szan Szú Kji házát körülvevő kordonok bontását. Az ellenzéki vezető több száz híve már megjelent a helyszínen, a CNN szerint további ezrek érkeztek a környékre.

Hivatalos magyarázat nincs, a kormány lépése vélhetően azonban összefügg azzal, hogy a korábban Burma néven ismert országban 20 év után először választásokat tartottak. Az Amnesty International CNN-nek nyilatkozó szakértője szerint a rezsim taktikai okokból engedte el Aung Szan Szú Kjit. A múlt vasárnapi szavazás eredménye még mindig nem ismert, a junta csak részletekben szolgáltat információkat az eredményről. Az elemző szerint az ellenzéki politikus elengedése hivatott elterelni a figyelmet az ügyről, és a kormány ezzel szeretne pozitív képet kelteni.

Aung Szan Szú Kji nem is indulhatott a választáson, mivel korábban rövid időre elhagyta házát, amely miatt egy bírósági határozat megfosztotta az állampolgári jogok gyakorlásának lehetőségétől. A CNN szerint mindez csak ürügy volt arra, hogy távolt tartsák a politikától.

A Nobel-békedíjjal is jutalmazott politikus pártja 1990-ben indult a választásokon, és elsöprő győzelmet aratott. Az 1962 óta működő katonai vezetés azonban nem ismerte el győzelmét.

Aung Szan Szú Kjit élete és kora

1945. június 19-én született Rangunban. Apját, U Aung Szan tábornokot, Burma nemzeti hősét, a világháborút követően a brit gyarmati uralom elleni felszabadító harc egyik vezetőjét fél évvel a függetlenség kinyilvánítása előtt, 1947. július 19-én gyilkolták meg.

Aung Szan gyermekkora óta külföldön nevelkedett. Arisztokrata származású diplomata anyját 1960-ban nagykövetté nevezték ki, s leánya vele együtt utazott Új-Delhibe. Az indiai évek alapvetően meghatározták későbbi politikai pályáját, kiváló kapcsolatokat épített ki Indira Gandhi indiai kormányfő családjával. 1964-67 között az oxfordi egyetemen tanult filozófiát, politika-tudományt és gazdaságtörténetet, majd 1969-től 1971-ig az ENSZ adminisztratív és költségvetési kérdésekkel foglalkozó tanácsának titkárságán dolgozott. 1972-ben férjhez ment az Oxfordban megismert Michael Arishoz, aki a buddhista vallással és Tibettel foglalkozik. A  házaspárnak két fia született.

28 évi távollét után 1988-ban tért haza Burmába, eredetileg azért, hogy halálos beteg édesanyját ápolja. Burmát akkor éppen súlyos belpolitikai válság rázta meg, a diákok és a munkások állandó tüntetéseken próbálták megbuktatni a diktatúrát. Aung Szan Szú Kji ekkor vált Burma "második függetlenségi háborújának" vezéralakjává, szabad változásokat és politikai reformokat követelve járta az országot.

A tüntetéseket a hadsereg brutálisan leverte, 1988. szeptember 19-én katonai junta vette át a hatalmat. A Törvényes Rend Helyreállításának Tanácsa még a korábbi diktatúránál is kegyetlenebb rendszert vezetett be. Öt nappal később a politikusnő Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnevezéssel pártot alapított, amelynek főtitkárként a junta távozását, ideiglenes kormány felállítását és szabad választások kiírását követelte, amiért 1989. július 20-án házi őrizet alá helyezték. 1990. május 27-én választásokat rendeztek az időközben Mianmarrá átkeresztelt Burmában. A pártvezető személyesen ugyan nem indulhatott, pártja mégis megszerezte a parlamenti mandátumok 82 százalékát, ám győzelmét a katonák soha nem ismerték el. Első házi őrizete 1995. július 10-ig tartott, ezután az akkor már Nobel-békedíjas politikusnő öt évig viszonylag szabadon mozoghatott, bár folyamatosan akadályozták politikai tevékenységében. Aung Szan tisztában volt vele, hogy ha elhagyja az országot, sose engednék vissza, ezért 1999 márciusában - bár engedélyezték - nem merte felkeresni haldokló férjét Nagy-Britanniában.

2000 szeptemberében ismét házi őrizetbe helyezték, s ezt csak tizenkilenc hónap után oldották fel, de Aung Szan Szú Kjit és társait 2003. május végén a hatóságok ismét letartóztatták. Az ürügy az volt, hogy egy vidéki kampánykörútján pártja és a kormánypártiak között véres, halálos áldozatokat is követelő összecsapásra került sor. Hónapokig ismeretlen helyen tartották, csak szeptemberben engedték vissza ranguni otthonába és elrendelték házi őrizetét, amit 2005 őszén, majd 2007-ben meghosszabbítottak.

2008-ban éhségsztrájkba kezdett, egy hónap elteltével infúziós táplálást kapott. 2009-ben bírósági eljárás kezdődött ellene, azzal vádolták, hogy megszegte a házi őrizet szabályait azzal, hogy menedéket nyújtott egy amerikai férfinak, aki a beszámolók szerint titokban, a biztonsági ellenőrzést kijátszva - úszva - érkezett Aung Szan Szú Kji tóparti házába. Közben májusban ismét egy fél évvel meghosszabbították házi őrizetét.

Megpróbáltatásai ellenére soha nem adta fel a küzdelmet hazája sorsának jobbításáért. Harcát számos kitüntetéssel

díjazták: 1991-ben - első burmaiként - a Nobel-békedíjat kapott. 2000-ben Bill Clinton amerikai elnök Szabadság érdeméremmel tüntette ki, 2008-ban pedig a Kongresszusi Aranyérem birtokosa lett. 2006-ban az Olof Palme-díjat ítélték neki. 2004-ben For The Lady címmel lemez jelent meg, amelyen rockzenészek próbálták felhívni a figyelmet a mianmari katonai diktatúrára.