A titkos dokumentumokat kiszivárogtató Wikileaks nyilvánosságra hozta az amerikai nagykövetségek több tízezer táviratát, amelyekből az is kiderül, hogy a szaúdi király állítólag Irán megtámadását sürgette. A 250 ezer dokumentumból kirajzolódik, hogy az amerikai diplomácia mit gondol a világ vezetőiről.
Komoly diplomáciai válságot okozhat az Egyesült Államoknak a Wikileaks által nyilvánosságra hozott több mint 250 ezer oldalnyi amerikai diplomáciai jelentés. Korábban még soha nem fordult elő, hogy ennyi bizalmas diplomáciai információ került volna ki az egyik szuperhatalom birtokából.
A megfogalmazásokban nem jellemző a diplomáciai óvatoskodás, ezért őszinte képet festenek egyes nemzetközi események és külföldi politikusok amerikai megítéléséről. Kirajzolódik, hogyan látja Washington a világot, hogyan próbálja megőrizni befolyását.
A Wikileaks Twitterén bejelentette vasárnap este, hogy informatikai túlterheléses támadás célpontja, de hozzátette, ez nem gátolja meg abban, hogy a dokumentumokat több újságban is közzé tegyék. A honlap jelenleg is csak akadozva, lassan töltődik be. Eddig a The New York Times, a spanyol El País, a francia Le Monde, a brit The Guardian és a Der Spiegel német hetilap közölt részleteket a dokumentumokból.
A táviratok nyilvánosságra hozása megrendítheti több szövetséges ország bizalmát is az Egyesült Államokban, ráadásul a dokumentumokban külföldi politikusok olyan zárt ajtók mögött elhangzó, kínos nyilatkozatai is szerepelnek, amelyekről azt hitték, hogy soha nem kerülnek nyilvánosságra.
A fontosabb nemzetközi lapoknak előre elküldött dokumentumok nagy többsége 2005 előttről származik, azonban vannak köztük idén februárban, az Obama-kormányzat idején készített anyagok is. A Der Spiegel szerint a jelentések hat százaléka titkos, majdnem minden második bizalmas, a legtöbb az ankarai és a bagdadi amerikai nagykövetségen készült.
A nagykövetségek köntörfalazás nélküli jelentései mellett a Wikileaks az amerikai külügyminisztérium külképviseleteknek elküldött nyolcezer irányelvének is birtokába jutott.
A Guardian által átnézett anyagok szerint arab vezetők titokban légicsapást sürgettek Irán ellen. A táviratokban idézett egyik szaúd-arábiai nagykövet szerint a szaúdi király azt akarta, hogy az Egyesült Államok támadja meg Iránt, és ezzel vessen véget az ország egyre fenyegetőbb atomprogramjának, de jordániai és bahreini tisztviselők is úgy vélték, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani".
A Le Monde szerint a táviratok alapján Izrael határozottságot várt az Egyesült Államoktól 2009 decemberében az iráni kérdésben, míg a 2009-es iráni választások utáni keményvonalas francia álláspontot hasznosnak tartották az amerikai diplomaták. A francia diplomácia az iráni tüntetések alatt arra ösztönözte Washingtont, hogy támogassa nyíltan az iráni ellenzéket.
Az iratok szerint Amos Gilad, az izraeli tárca politikai és katonai ügyekkel foglalkozó igazgatója Ellen Tauscher amerikai külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésén úgy vélte, hogy Barack Obama elnök stratégiai elkötelezettsége Iránnal "jó ötlet, de egyértelmű, hogy nem fog működni".
Egy 2009. november 18-i táviratban pedig az amerikai diplomácia arról számolt be, hogy a Moszad, az izraeli titkosszolgálat egyik képviselője kifejtette: "A Moszad szemszögéből Irán a tárgyalásokat kizárólag időnyerésre fogja használni. 2010 után Iránnak meg lesz a technológiai kapacitása arra, hogy nukleáris fegyvert állítson elő" - áll a diplomáciai jegyzékben.
A külügyi dokumentumokból kiderült az is, hogy Irán állítólag olyan fejlett rakétákhoz jutott Észak-Koreától, amelyek képessé tették egy Nyugat-Európa elleni csapásmérésre, miközben az Egyesült Államok attól is tartott: a Teherán birtokába került fejlett technológia lehetővé teszi, hogy Irán még nagyobb hatótávolságú rakétákat fejlesszen ki.
Ugyancsak a bizalmas iratok utaltak arra, hogy amerikai és dél-koreai hivatalos személyiségek már korábban egyeztetést folytattak a két Korea egyesítésének kilátásairól. A szöuli amerikai nagykövet szerint Dél-Kora felvetette, hogy kereskedelmi "ösztönzőkkel" nyerjék meg mindehhez Kína támogatását.
A The New York Times által ismertetett részletekből fény derült arra is: az Egyesült Államok 2007 után titkos és sikertelen erőfeszítést tett arra, hogy egy pakisztáni kutatóreaktorból megszerezze a magasan dúsított urániumot, mivel attól tartott, hogy Iszlámábád nukleáris fegyver előállítására használhatja azt.
A pekingi amerikai nagykövetséggel egy kínai forrás idén januárban azt közölte, hogy a Kínai Kommunista Párt legfelsőbb vezetése állt a Google és több tucat amerikai cég ellen indított kínai hackertámadások mögött - tűnt ki az iratokból, amelyek utaltak arra is, hogy a szóban forgó informatikai támadások már 2002-ben megkezdődtek.
Utánanéztek Berlusconi és Putyin kapcsolatainak
Fény derül arra is, hogy a kínai kormány mérlegelte, hogy összehangolt számítógépes támadást hajtson végre az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, míg amerikai diplomatákat arra is utasítottak a külügyminisztériumból, hogy jelentsenek ENSZ-vezetők minden lépéséről.
A Der Spiegel szerint is kiderül, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter arra kérte a moszkvai és római nagyköveteket, hogy nézzenek utána, van-e titkos üzleti kapcsolat Silvio Berlusconi olasz és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök között, annak ellenére, hogy ezt nyilvánosan mindketten tagadták.
Más iratok szerint a terorista csoportok, mint az al-Kaida fő finanszirozói szaúd-arábiaiak, az amerikai diplomaták pedig attól tartanak, hogy Pakisztánban atomfegyvereket szerezhetnek a terroristák. A bagdadi nagykövetség szerint Joe Biden alelnöknek nem sikerült előrelépést elérnie iraki látogatásaival.
Az amerikai nagykövetségek által összeállított anyagokban bírálják az Egyesült Államok több fontos nemzetközi szövetségesét is, kategorizálták az országok fontosabb politikusait.
Dmitrij Mevegyev orosz elnököt a Der Spiegel szerint haloványnak és tétovának írják le, Hamid Karzai afgán elnököt gyenge személyiségnek tartják, akit paranoia és összeesküvés-elméletek hajtanak, míg Angela Merkel német kancellár az iratok szerint "ritkán kreatív". Állítólag a kenyai nagykövetség összes jelentésében megvetően írnak a korrupció mocsarának nevezett ország kormányáról.
A saját véleményük miatt kínosan érintett külföldi politikusok közé tartozik például Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter, aki amerikai diplomatáknak élesen kikelt Guido Westerwelle német külügyminiszter ellen.
Kevésbé fajsúlyos, de fontos háttérinformációk is kiderülnek a dokumentumokból. Az egyik jelentésben egy névtelen megfigyelő arról számolt be, hogy az iráni Legfelsőbb Nemzeti Biztonsági Tanács egyik ülésén a forradalmi gárda egyik vezetője összevitatkozott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel, akit állítólag meg is pofozott, amiért a sajtószabadság mellett érvelt.
Medvegyev feleségéről azt írják, hogy élezi a feszültséget Moszkva és az Egyesült Államok között, míg Ilham Alijev azeri elnök feleségét plasztikai műtétei miatt ostorozzák, "messziről össze lehet téveszteni egyik lányával, de alig van már mimikája."
A Wikileaks a héten jelentette be, hogy hétvégén diplomáciai jelentéseket hoz nyilvánosságra, ezért az amerikai külügyminisztérium Hillary Clintonnal az élen már napok óta próbálja csökkenteni a várható károkat.
Külföldi diplomatáknak tartottak zárt ajtók mögött felkészítést, amelyekben jelezték a dokumentumok várható tartalmát, ennek ellenére nem tudni, hogyan reagálnak a nemzetközi szövetségesek az anyagok nyilvánosságra kerülésére.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a dokumentumok nyilvánosságra hozása előtt azt mondta, hogy a maga részéről nem tart a közelgő leleplezésektől. Franco Frattini olasz külügyminiszter viszont a diplomácia szeptember 11-éről beszélt.
A Wikileaks már korábban is kivívta az amerikai kormányzat haragját. Nagy visszhangot váltott ki az iraki helikopteres videó, vagy a júliusban az afganisztáni háborúról nyilvánosságra hozott 77 ezer titkos amerikai katonai dokumentum, amely az amerikai hadsereg történetének legnagyobb szivárogtatása volt.
A Pentagon többször is jelezte, hogy az anyagok kikerülése több afgán informátort is nehéz helyzetbe hoz, és a háborús térségekben szolgáló amerikai katonákat is veszélyezteti.
Az amerikai védelmi minisztérium illegálisan megszerzett titkos dokumentumok meggondolatlan közzétételeként minősítette a vasárnapi szivárogtatást. A Pentagon szóvivője szerint a hatóságok lépéseket tettek, hogy megakadályozzák az újabb hasonló kiszivárogtatásokat.