Amint az várható volt, különösebb eredmény nélkül ért véget az EBESZ asztanai csúcstalálkozója, mert nem értettek egyet a tetszhalott állapotba került nemzetközi szervezet reformjáról. A legnagyobb törésvonal ismét az Egyesült Államok és Oroszország között húzódott, előbbi az emberi jogokra szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni, míg utóbbi inkább a szervezet biztonsági dimenzióját erősítené.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök azt mondta, hogy az EBESZ-nek többet kell foglalkoznia a tagállamok közötti befagyott konfliktusokkal, és alapvetően meg kell újulnia ahhoz, hogy ismét sikeres legyen. Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere egyetértett az EBESZ megújításának igényével, azonban a jövőt ő inkább az emberi jogok tiszteletben tartatásában, illetve az afganisztáni háború rendezésében látta.

A csúcs két nehézsúlyú szereplője, Clinton és Medvegyev ismételten kritizálták egymást a 2008-as grúziai háború miatt, amely az EBESZ-re is súlyos csapást mért. Clinton szerint „sajnálatos, hogy egy tagállam (Grúzia) befogadta volna az EBESZ megfigyelő misszióját, azonban a szervezet nem tudott eleget tenni a felkérésnek” – utalt a washingtoni diplomata a megfigyelők küldetésének 2009-es meghosszabbítása ellen emelt orosz vétóra.

Medvegyev Grúzia ellen kelt ki szerdai beszédében, „a katonai erő aránytalan alkalmazásával” vádolva Mihail Szaakasvili grúz elnököt. A grúz misszió megszűnése azért érintette érzékenyen a bécsi székhelyű szervezetet, mert bebizonyosodott: éles helyzetben nem tud hatékonyan cselekedni a szervezet egyik alapvető céljáért, a békefenntartásért.

Nem ez volt azonban az egyetlen komoly összetűzés a csúcson. Bár előzetesen úgy tűnt, az asztanai találkozó előrelépést hozhat Hegyi-Karabah ügyében, végül ebben az ügyben sem történt előrelépés. Annak ellenére, hogy szerdán a Minszki Csoporttal együtt közös nyilatkozatot adott ki Ilham Alijev és Szerzs Szargszjan, amelyben mind a ketten megerősítették elkötelezettségüket a vitatott terület státuszának rendezésére, az örmény elnök a csütörtöki plenáris ülésen elmondott beszédében egy csapásra lerombolta az eddigi eredményeket. Szargszjan éles szavakkal ítélte el a bakui kormányt, amely szerinte „a lehető legtöbb kárt szeretné okozni Örményországnak”.

Több állam- és kormányfő személyes tekintélyét is latba vetve igyekezett elsimítani a nézeteltéréseket, azonban senki sem járt sikerrel. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök házigazdaként a délelőtti ülésen arra kérte a küldötteket, hogy „ne hagyják elveszni ezt a történelmi lehetőséget”, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök pedig szintén egységes cselekvést kért a küldöttektől.

A kérések azonban süket fülekre találtak, és ezért a megállapodás sem születhetett meg. Az egyetértés hiánya miatt Nazarbajev úgy döntött, elhalasztja a konferenciát lezáró sajtótájékoztatót, hogy a diplomaták délután és este is folytathassák a zárónyilatkozatról zajló vitát.

A csúcsnak a sok probléma ellenére lett egy pozitív hozadéka is: Fehéroroszország és az Egyesült Államok megegyezett arról, hogy Minszk átadja a szovjet időkből örökölt dúsított uránium-készletét, amely atombomba előállítására is alkalmas lehet. A belarusz kézben lévő nagy tisztaságú hasadóanyagot amerikai pénzből 2012-ig semlegesíteni fogják.

Asztanában a magyar delegáció vezetőjeként felszólalt Schmitt Pál köztársasági elnök is, aki a kisebbségek jogainak védelmét emelte ki az EBESZ alapértékei közül. „Reméljük, hogy ez a csúcstalálkozó elvezethet az EBESZ által vállalt összes kötelezettség megvalósításához, különösen ami az emberi jogokat illeti, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait, amelyek biztonságunk gerincét képezik", monda Schmitt, aki Magyarország feltétlen támogatásáról biztosította Knut Vollebaek kisebbségi főbiztost is.