A kiszivárogtatott dokumentumokat első körben közlő Guardian cikke szerint a Wikileaks által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratokból kiderül: az USA és nyugat-európai szövetségesei titkos szövetséget hoztak létre a három balti ország védelmére egy esetleges orosz agresszió esetére.

Balti államok NATO-védelme azért különösen jelentős, mert a hidegháború vége óta nem volt példa hasonló szövetkezésre a volt szovjet érdekzónában. A terv emellett új megvilágításba helyezi az Oroszországgal például az iráni atomprogram tekintetében szoros együttműködésre törekvő USA és szövetségesei diplomáciai és katonai prioritásait.

Az USA külügyminisztériuma a Lengyelország védelméről szóló stratégia baltikumi kiterjesztéséről szóló januári döntést követően titkosnak minősítette a tervet, és azóta a részleteken dolgoznak. A tervet a 28 NATO-tagból 22 hagyta jóvá, de ellenvetéssel senki nem élt, így az megfelelt a konszenzusos döntéshozatal kritériumának.

A készenléti terv szerint Lengyelország és a Baltikum megvédése 9 NATO-hadosztály (amerikai, brit, német és lengyel) dolga lenne. Az amerikai és brit hadihajókat lengyel és német kikötők fogadnák, az első közös hadgyakorlatra a Balti-tengeren, jövőre kerülne sor.

A Guardian értesülése szerint a tervet a Baltikumról szóló, évek óta tartó vita és a januári brüsszeli döntés után a NATO novemberi lisszaboni csúcstalálkozóján titokban hivatalosan is jóváhagyták. A három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia egyre erélyesebben kifogásolta, hogy másodrendű NATO-tagnak számítanak, mert az Oroszországgal való konfrontációtól ódzkodó katonai szervezet nem készített tervet  a megvédésükre egy esetleges katonai agresszió esetére; a most nyilvánosságra került terv ezt a problémát orvosolja.

A Hillary Clinton vezette State Department most attól tart, hogy a kiszivárogtatás feszültséget generál Moszkva és Washington viszonyában, miközben Lisszabonban Barack Obama épp az Oroszországhoz fűződő kapcsolat új alapokra helyezéséről beszélt a csúcstalálkozó díszvendége, Medvegyev orosz elnök jelenlétében.

A baltikumi készenléti tervről szóló táviratot maga Clinton írta alá. A döntést az USA és Berlin sürgette a leginkább, hogy véget vessenek a szövetséget megosztó vitának. A Guardian szerint ezzel lényegében eldőlt, hogy a NATO potenciális fenyegetésként tekint Putyin Oroszországára. A katonai szervezet védelmi előkészületei ugyanakkor világszerte jelentősen erősödni fognak. Első lépésként a Balti országok most közös regionális védelmi csoportba kerültek Lengyelországgal, a rájuk vonatkozó védelmi terv kódneve "őrsas".

A tárgyalásokkal párhuzamosan az USA felajánlotta, hogy haditengerészeti egységekkel, F16-os vadászgépekkel felszerelt légierő-századokkal és a C-130 Hercules szállítógépek intenzív ingáztatásával erősíti Lengyelország katonai biztonságát. Erre azért van szükség, mert noha a korábbi hírek szerint az amerikai hadsereg Patriot rakéták telepítésével erősítette Lengyelország légvédelmét, Kalinyingrád közelében valójában nem harcoló, hanem rakéták nélküli kiképzési alakulatot hoztak létre.

A látszatintézkedés miatt a Guardian szerint privát környezetben a lengyel honvédelmi miniszterhelyettes is kifakadt, és kijelentette, hogy ezzel az erővel az amerikaiak akár cserepes virágokat is hozhattak volna. A Baltikumra kiterjesztett védelmi stratégiát wikileakses táviratok szerint a három balti ország kitörő lelkesedéssel fogadta, Varsó viszont aggódik, hogy a megosztott figyelem miatt gyengülhet Lengyelország védelme.