A pozsonyi parlament csütörtökön több órás vita után megszavazta a szlovák államnyelvtörvény módosítását, amely számos ponton enyhít a korábban sokat bírált jogszabály szigorán. A kiszabható pénzbírság felső határa felére csökken, nem lesz alapfeltétel a szlovák nyelv ismerete a tűzoltóknak, a postásoknak, és a nemzetiségi iskolákban sem kell szlovák dokumentációt vezetni.
Az eddigi 5000 euróról 2500 euróra csökkentette a szlovák államnyelvtörvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát a pozsonyi parlament, amely csütörtökön módosította a jogszabályt. A módosítási javaslatot a jobbközép koalíciós kormány terjesztette a parlament elé. Ondrej Dostál (Híd) javaslatát, hogy a szankciókat teljes egészében vegyék ki a törvényből, a parlament nem fogadta el.
Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint büntetéseket a jövőben magánszemélyek nem, csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak, azok is csak olyan esetben, ha az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven. Büntetés kiszabása nem kötelező.
A közlekedési tárca, a posta és a távközlés, valamint a nem állami tűzoltóegységek tagjai számára az államnyelv használata és tudása nem lesz alapfeltétel az alkalmazáshoz.
Azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a képviselői testületek ülésein használható lesz a kisebbségi nyelv is. A jövőben lehetővé válik, hogy a helyi hivatalos krónikákat kisebbségi nyelven vezessék, de le kell fordítani azokat szlovákra is. Eddig a krónikákat kizárólag szlovák nyelven kellett vezetni.
A nemzetiségi iskolákban nem lesz kötelező az összes dokumentáció kétnyelvű vezetése. Az oktatási tárca rendeletben konkrétan meghatározza, mely dokumentumokat kell szlovákul is vezetni.
A kisebbségi kulturális rendezvények szervezőinek a jövőben a nemzetiségek nyelvén írt időszaki kiadványokban államnyelven csak az alapvető adatokat kell közölni.
Az emlékművek és emléktáblák állításánál nem lesz kötelező a felirat előzetes minisztériumi jóváhagyása. Azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelv hivatalosan is használható, a kisebbségi nyelvű szöveg is lehet az első helyen.
Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A módosított jogszabályban azonban benne van, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet.
Kikerült a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát. Amennyiben Ivan Gasparovic államfő aláírja, a módosított államnyelvtörvény január elsején lép életbe.
A módosítások elfogadását több órás éles, helyenként indulatos vita előzte meg. Az ellenzéki pártok, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egybehangzóan ellenezték a módosításokat. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője szerint a törvénymódosítás "csak megerősíti a magyarok azon hitét, hogy nem kell ismerni az államnyelvet", és még inkább "nyelvi gettóba zárkóznak". Rafaj azt mondta, hogy a koalíció a nyelvtörvény enyhítésével "megalázta a szlovák nyelvet", és diszkriminálja a magyarok lakta vidékeken élő szlovákokat.
Marek Madaric (Smer) volt kulturális miniszter azt mondta, hogy "a határon túli magyarok könnyített honosításról szóló törvény tovább növeli a magyar nyelv térhódítását Dél-Szlovákiában". Szerinte a szlovákoknak joguk van ahhoz, hogy saját hazájukban mindenütt az anyanyelvükön jussanak hozzá az információkhoz. "A törvénymódosítás elfogadásának igazi okai a Híd szűk pártérdekeiben keresendők, mégpedig a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjával (MKP) a választókért vívott harcában, illetve abban az illúzióban, hogy Budapest követelményeinek ilyen indokolatlan teljesítése által reálisan javulnak a szlovák-magyar kapcsolatok" - fogalmazott Madaric.
A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja már korábban "zavarosnak és ellentmondásosnak" minősítette a módosítást, elégtelenek tartja azt. A párt petícióját a szankciók teljes eltörlése érdekében mintegy 33 800 ember írta alá.
"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy továbbra is pénzügyi bírságokkal fenyegetik a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket és állami alkalmazottakat, ha a nyilvánosságnak szánt információikat elmulasztják államnyelven is közreadni" – áll az MKP közleményében. "A kereskedelmi jellegű hirdetések, reklámok esetében a magánszféra továbbra is súlyos pénzbüntetésekkel sújtható" - tették hozzá.
"Az államnyelvtörvény lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvhasználati törvény jövőre esedékes, hatékony módosítását. A jóváhagyott változat a szlovákiai magyar nyelvű televíziózást továbbra is ellehetetleníti az államnyelvű feliratozás vagy műsorismétlés kötelezővé tételével" - írta Berényi József pártelnök.
Az MKP-nál elutasítja azt az érvelést, hogy a mostani módosítások nélkül a Robert Fico kormánya idején elfogadott változat maradna hatályban. A párt szerint az új változat a 2006-os kisebbségi nyelvhasználati status quót sem biztosítja. "Kérdéses tehát, hogy a kisebbik rosszra hivatkozva a kisebbségi képviselőknek támogatniuk kell-e folyamatos és fokozatos jogfosztásunkat" – célzott a MKP politikai riválisára, a Híd kormánypártra. A párt ugyanakkor megköszönte Ondrej Dostálnak, hogy ha sikertelenül is, de megpróbálta eltöröltetni a szankciókat.