Magyarország uniós elnökségéről közölt írást a Le Matin nevű svájci lap internetes oldalán. A cikk azzal kezdődik, hogy ugyanazon a napon vette át Magyarország az Európai Unió soros elnökségét, amikor hatályba lépett a decemberben elfogadott médiatörvény, amely a cikk szerint újabb aggodalommal bővítette azokat,  "amelyeket már eddig is kiváltott ez az európai osztályban hátul ülő rossz tanuló".

Orbán Viktor és a Fidesz április választásokon aratott győzelme óta a tekintélyelvűség szele lengi be az országot, folytatja a lap. A karizmatikus miniszterelnöknek már teljes cselekvési szabadsága van, a szocialisták padlón vannak, Orbán így tetszése szerint folytathat konzervatív és nacionalista politikát, ami az EU-t aggasztja, olvasható a Le Matin cikkében.

A Le Matin felidézi, hogy Brüsszel már májusban reagált, amikor az Orbán-kormány megszavaztatta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Orbán a lap szerint akkor meghátrálásra kényszerült, ám az EU gyorsan talált újabb okokat a riadalomra: az országban működő külföldi cégek pénzügyi megzsarolását, a magánnyugdíj-számlákon tartott pénz erőszakos államosítását.

A lap szerint Magyarország "csúszik lefelé a szabadsággyilkosság lejtőjén az új médiatörvénnyel, amely Orbán Viktorhoz közel állók által teljes mértékben ellenőrzött felügyelő hatóságot hoz létre". "E törvény, Európában példa nélküli inkvizíciós rendszert kényszerítve az újságírásra, egyebek közt igen súlyos bírságok kirovását irányozza elő a politikailag nem kiegyensúlyozott sajtóorgánumokra" – áll a cikkben.

A Le Matin idézi Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter kérdését, miszerint "egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére". A cikkben megszólal Christa Markwalder berni országos tanácsos, aki szerint "a szabadság az EU alapértékeinek a része, és azokat meg kell védeni". A tanácsos emlékeztetett az Ausztria elleni szankciókra, amikor 2000-ben Jörg Haider pártja bekerült a kormányba. De a probléma szerinte már nem ugyanazon a szinten vetődik fel, tekintve, hogy a forgó elnökségnek már nem akkora a jelentősége a lisszaboni szerződés óta, amely megteremtette az Európai Tanács elnöki tisztségét.

A cikk idézi a budapesti születésű André Reszler történészt, a Genfi Egyetem címzetes professzorát is, aki árnyalja a képet. "Orbán Viktor viselkedésében semmi sem utal arra, hogy szélsőséges lenne. Konzervatív liberális ő, akinek a személyisége kevésbé tekintélyelvű, mint a stílusa. A magyarok, akik katasztrofális gazdasági helyzetben vannak, azt várják tőle, hogy rendkívüli dolgokat vigyen végbe. És ő az eddigiekkel szakító gesztusokkal válaszol e várakozásra" – idézi a lap a történészt.

A cikkben szintén idézett Jacques Pilet, a L,Hebdo nevű hetilap vezércikkírója már kevésbé elnéző Orbánnal szemben. "Újra divatba hozott olyan nagyon mérgező témákat, mint a Nagy-Magyarország. Az EU-nak most diszkréten, de határozottan erőt kell mutatnia. Vannak hozzá eszközei. Például felfüggesztheti a pénzügyi támogatások folyósítását, mint azt Bulgáriával tette" – véli Pilet.