Brüsszelben arra kiváncsiak, hogy egyenlő bánásmódot élveznek-e a külföldi vállalatok a válságadó terén, és hogy összhangban van-e a médiatörvény az uniós joggal. Napokon belül kész a médiatörvény angol fordítása, a jogszabály és az alapjogi charta sajtószabadságról szóló cikkelyének összhangját eddig még nem vizsgálták.
Az Európai Bizottság tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre – közölte hétfőn a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője.
Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság – mondta Olivier Bailly, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva. Hozzátette: a panasz viszont hivatalos, de ez még nem jelenti azt, hogy a bizottság automatikusan "esetként" kezeli a témát.
A külföldi cégek beadványáról már szó esett az Európai Bizottság egy korábbi sajtótájékoztatóján. Akkor uniós részről azt hangsúlyozták, hogy az adózás és a helyi tarifák alakítása egyaránt nemzeti hatáskörbe, a nemzeti hatóságok illetékességébe tartozik. Jelezték, hogy az Európai Bizottság kapcsolatban áll az érintett magyar szervekkel.
Bailly most megerősítette, hogy a kormánytól már tájékoztatást kaptak a témában, ennek elemzése jelenleg zajlik Brüsszelben. Hangoztatta, hogy több ágazatra vonatkozik a szóban forgó magyar jogszabály, amelyet októberben fogadtak el.
A bizottság gyorsan reagált, érdeklődő levelét alig két nappal később intézte a kormányhoz – fűzte hozzá. Az uniós jogszabályok alapján a bizottságnak elsősorban annak értékelésére van módja, tiszteletben tartja-e a magyar jogszabály az egyenlőség elvét kimondó előírásokat - jelezte a szóvivő.
Orbán Viktor miniszterelnök a válságintézkedésekre vonatkozó felvetésekkel kapcsolatban már a legutóbbi – december közepi – EU-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón reagált, kijelentve: "kár ide szaladgálni Brüsszelbe". Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni – mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát "össze kell kötni Magyarország sorsával".
A szokásos napi sajtótájékoztatón a médiatörvény megítélése is téma volt. Kérdésekre válaszolva Olivier Bailly megerősítette, hogy Neelie Kroes, a médiaügyekért is felelős EU-biztos karácsony előtt levelet intézett a budapesti kormányhoz, amelyben több aggodalmat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. Ezen aggodalmak egyike a törvény által megteremtett médiahatóság függetlenségével kapcsolatos, tekintettel a testület összetételére.
Mint mondta, magyar részről már küldtek egy előzetes választ, amely szerint a szabályozás összhangban van az uniós előírásokkal, és további tájékoztatást ígértek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján december végén közzétett levelében Navracsics Tibor ezt írta: "meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert."
Olivier Bailly most emlékeztetett arra, hogy Magyarország azon 12 uniós tagország közé tartozik, amelyet tavaly június 24-én a brüsszeli bizottság felszólított az audiovizuális szolgáltatásokról szóló 2007-es uniós irányelvnek a saját nemzeti jogrendszerbe történő maradéktalan átültetésére. Brüsszel most azt várja, hogy a magyar médiatörvény angol nyelvű szövegének az ismeretében – ami Bailly szerint a közeli napokban várható – megítélhesse, a magyar jogszabály teljes összhangban áll-e a szóban forgó uniós irányelvvel.
A sajtótájékoztatón egy újságíró megkérdezte, vizsgálja-e az Európai Bizottság azt, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az uniós alapjogi charta 11. cikkének, amely a sajtószabadságról szól. A szóvivő válasza szerint ezt eddig még nem vizsgálta az uniós végrehajtó testület.
Olivier Bailly hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szó az Európai Bizottság, mint testület által indított vizsgálatról, csupán arról, hogy a médiaügyekben illetékes uniós biztos részletes tájékoztatást kért a magyar kormányzattól.