“Aggodalomtól vezérelve, közös erőfeszítéseket igénylő kihívások idején fordulok Önhöz, a Tanács soros elnöki tisztét betöltő kormányfőhöz” - kezdődik a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakció elnökének, Martin Schulznak a levele, amit a hvg.hu ismertetett.

Orbán Viktorhoz intézett soraiban arra kéri a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a médiatörvényt. Schulz szerint "a hatalmas nemzetközi vita tárgyává vált törvénycsomag az elnökség terhévé vált". Ezért a magyar kormánynak időt kell adnia magának "egy olyan médiajog kialakításához, amely összhangban áll alapvető, közös európai szabályainkkal és értékeinkkel" - áll a levélben.

A 736 tagú Európai Parlamentben a Néppárt (265 képviselő) után a második legnagyobb frakcióval (186 képviselő) bíró szocialista-demokrata párt igencsak megnehezítheti a magyar elnökség életét. Az EP-nek ugyanis minden európai jogalkotás során jóvá kell hagynia az Európai Bizottság által javasolt, és a tagállamok által a Tanácsban elfogadott szabályokat.

FAZ: Orbán ellenfele

A Frankfurter Allgemeine Zeitung Orbán ellenfele címmel közölt írást az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökéről.  Nikolas Busse, a német konzervatív újság munkatársa rámutat: Martin Schulz arra akarja felhasználni az Európai Parlament gyakran alábecsült hatáskörét, hogy a médiatörvény megváltoztatására kényszerítse az Orbán-kormányt. Szerinte ugyanis a jogszabály "megkérdőjelezi a jogállam alapvető normáit".

Az első olvasás után Schulz arra a következtetésre jutott - írja a FAZ tudósítója -, hogy a médiatörvény legalább három pontban nem felel meg az európai normáknak.

A médiát felügyelő tanácsban nem kaptak helyet az ellenzék és társadalmi szervezetek küldöttei. A kiegyensúlyozott tudósításokat előíró passzus ködös, egyúttal kiforgatja a véleménynyilvánítás szabadságának az elvét, amelyhez hozzátartozik az irányultsághoz való jog. A harmadik pont a médiafelügyelet szankcionálási joga: ez sérti a hatalommegosztás elvét, hiszen a büntetés az igazságszolgáltatás feladata. Schulz az utóbbi pontot tartja a legsúlyosabb normasértésnek.

Orbán kemény vitára számíthat

Ilyen esetekben komoly eszköz van az EU kezében: az európai szerződés 7. cikke, amelyet az FPÖ bécsi kormányra kerülése után fogadtak el, lehetőséget nyújt szankciók elrendelésére egy tagállam ellen, ha az megsérti a demokratikus alapelveket. Ez elméletileg az adott ország szavazati jogának a megvonását is eredményezheti. Ilyen horderejű intézkedéshez azonban kétharmados többségre van szükség az EP-ben. Mivel a néppárti frakció a képviselők csaknem egyharmadát tömöríti, valószínűtlen, hogy egy ilyen határozat átmenne az EP-n.

Schulz ezért máshogy képzeli a dolgot. Első lépésként  felkérte az EP belügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg a médiatörvényt, jogi szakértők véleményének kikérése mellett hallgassa meg európai újságíró szövetségek képviselőit is. A belügyi bizottság hétfőn tartja első rendkívüli ülését Strasbourgban, majd szerdán lép az Európai Parlament elé Orbán Viktor miniszterelnök, hogy bemutassa a magyar EU-elnökség programját. Orbán "kemény vitára számíthat" - jósolja Schulz -, hacsak Budapest nem adja be előtte a derekát. Ez utóbbi volna a legjobb - így Schulz -, hiszen Európának jelenleg van elég más gondja. Mint hozzáteszi, személyesen is akar beszélni Orbánnal.

Ha mindez nem használna, akkor a szocialista EP-frakció elnöke abban reménykedik, hogy az EP-n belüli szavazáson legalább 55 százalékos többséget kap a határozat. Erre akkor lenne kilátás, ha a szociáldemokraták, zöldek, baloldaliak és liberálisok támogatást kapnának a néppárti frakció bizonyos csoportjaitól. Ebből a szempontból a franciák jöhetnek számításba - írja Busse -, továbbá talán néhány német képviselő (CDUCSU), hiszen mind a párizsi, mind a berlini kormány bírálóan vélekedett a médiatörvényről. Egy ilyen határozat ugyan nem vonná maga után a 7. cikk szerinti eljárást, ám erőteljes politikai jelzés volna, amely nem maradna hatás nélkül Magyarországon.