Tavaly huszonöt országban - köztük Magyarországon - jelentősen csorbult a politikai és a civil polgárjogok érvényesülése, és ez a demokratikus világ kevés komoly ellenállásába ütközött, állapította meg éves jelentésében a Freedom House washingtoni székhelyű, nemzetközi jogvédő szervezet. A szervezet tájékoztatása szerint Magyarországon aggasztónak találták a médiatörvényt.
"Elemzésünk Magyarországon elsősorban az új médiatörvényt találta aggasztónak" - mondta Washingtonban Christopher Walker, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet egyik kutatási igazgatója. "A számos szervezet, a többi között az EBESZ által bírált médiatörvénnyel kapcsolatban az elemzés megállapította, hogy az perspektívájában inkább szűkíti a szólás és a média szabadságát, mintsem szélesíti azt" - mondta Walker.
A Freedom House csütörtökön hozta nyilvánosságra a Szabadság a világon 2011-ben: tekintélyelvű kihívás a demokráciának című jelentésének főbb következtetéseit. Ebben a szervezet megállapította, hogy globális összesítésben immár öt egymást követő éve romlik a demokratikus intézmények helyzete, és hogy ilyen hanyatlást most Magyarországon is megfigyeltek.
Walker elmondta, hogy az elemzés alaposan megvizsgálta a magyar intézményrendszer teljes konstellációját, a fékek és ellensúlyok működését is, és megállapította, hogy "egy szélesebb problémakör lehet az érdeklődés tárgya", de a legnagyobb aggodalmat az új médiatörvény keltette. A jelentésnek - Magyarországgal is kapcsolatos - részletes megállapításait, országos bontásban a Freedom House tájékoztatása szerint a következő hetekben hozzák nyilvánosságra.
A Freedom House legutóbbi, december 14-én közölt jelentése azt állapította meg, hogy az akkor még csak tervezetként létező médiatörvény "a magyar kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra." A Freedom House egyébként 2010-ben mind a sajtószabadság, mind pedig a politikai és polgári szabadságjogok tekintetében a "szabad" kategóriába sorolta be Magyarországot.
A 2010-es már az ötödik egymást követő év volt, amelyben a szervezet szerint összességében romlott a világ demokratikus jellege. "Nemcsak arról van szó, hogy ellenfeleink általában véve az elnyomás eszközéhez nyúlnak, hanem arról is, hogy korábban soha nem tapasztalt agresszivitással és magabiztossággal teszik ezt. A demokratikus közösség pedig nem képes felnőni a feladathoz", meglehetősen vérszegényen reagál - közölte David J. Kramer, a szervezet ügyvezető igazgatója.
A 194 országot és 14 területet elemző dokumentum szerint Kína, Egyiptom, Irán, Oroszország és Venezuela továbbra is elnyomó hatalmak.
A választott demokráciák száma tavaly 115-re csökkent, ami a legalacsonyabb szám 1995 óta. Ebben az időszakban a legjobb év 2005 volt, amikor 123 választott demokrácia működött a világon.
A világ legerősebb tekintélyelvű hatalmai még szemérmetlenebbek voltak tavaly, mint korábban. Kína például megpróbált rávenni több külföldi kormányt arra, hogy ne képviseltesse magát a Nobel-békedíj átadásán, mert a díjjal Liu Hsziaopo (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai emberjogi aktivistát tüntették ki. Oroszországban a hatalom nyilvánvalóan semmibe vette a bíróság függetlenségét a Mihail Hodorkovszkij volt olajmágnás elleni perben, amelyet széles körben úgy minősítettek, hogy azt tisztességtelenül folytatották le.
"A tekintélyelvű hatalmak sokkal könnyebben tudják elnémítani belföldi bírálóikat, ha a nemzetközi porondon nem ütköznek ellenállásba" - írta Arch Puddington, a Freedom House kutatási igazgatója a jelentést kísérő közleményében.
Afganisztán is, Franciaország is rontott
A szervezet szerint a világ tizenegy országában javult tavaly a demokrácia helyzete, huszonötben viszont jelentősen csökkent. Magyarország is ebbe a csoportba került, Franciaországgal együtt. Ezek az országok rontottak még: Afganisztán, Bahrein, Burundi, Kambodzsa, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Egyiptom, Etiópia, a Fidzsi-szigetek, Bissau-Guinea, Haiti, Irán, Kuvait, Lettország, Madagaszkár, Mexikó, Ruanda, Srí Lanka, Szváziföld, Thaiföld, Ukrajna, Venezuela és Zambia.
A javítók között van Kirgizisztán és Guinea, mindkettő átkerült a "nem szabad" kategóriából a "részben szabad"-ba, mert a hatóságaik által megszervezett választások viszonylag szabadak és igazságosak voltak.