Szerda délelőtt az Európai Parlamentben adja elő a magyar elnökség tervezett programját Orbán Viktor miniszterelnök. A szocialista, a liberális és a zöld frakció várhatóan élesen kritizálja majd a magyar médiatörvényt, kínos kérdésekkel és kemény beszólásokkal készülnek képviselőik. Orbán csak a legnagyobb frakció, a néppárt jóindulatára számíthat.
Orbán Viktor a magyar EU-elnökség programjának vitájára látogat az Európai Parlament első idei plenáris ülésére. Bevett szokás, hogy a tanácsot elnöklő ország vezetője a féléves ciklus elején és végén is beszámol a parlamentnek, és válaszol a frakciók kérdéseire.
„Nincsenek illúzióim” – mondta az Indexnek Győri Enikő EU-s ügyekért felelős államtitkár, amikor az Index Orbán Viktor strasbourgi fellépéséről kérdezte. „Semmi jóra nem számítunk, de a miniszterelnök urat elég kemény fából faragták, úgyhogy állni fogja a sarat” – tette még hozzá Győri, aki volt EP-képviselőként jól ismeri, hogy milyen az, amikor több frakció is rátámad valakire. Márpedig az európai szocialisták, a liberálisok és a zöldek jó eséllyel szorongatni akarják a szerdán eléjük járuló magyar miniszterelnököt.
Az idei elnökségi bemutatkozás elsősorban a magyar médiatörvény miatt lesz különös: a törvényt élesen támadta több frakció és EP-képviselő is. Világos jelzések érkeztek, hogy többen szeretnék megkeseríteni Orbán fellépését. A magyar miniszterelnök saját magán kívül abban bízhat még, hogy a legtöbb képviselővel bíró – a fideszeseket is maguk között tudó – néppárti frakció igyekszik tompítani a többiek kritikáit.
Orbán programjának elsősorban az euró megmentéséről, és a tagállamok feletti közös gazdasági kormányzás bevezetéséről kellene szólnia, hiszen ez a magyar elnökség legfontosabb ügye. Ez az ügy az egész uniónak és az összes tagállamnak is fontos, hiszen ha az euró elértéktelenedik, akkor az mindenkinek rossz lesz. Másrészt a tagállamok költségvetéseinek közös ellenőrzése alapjain változtat az EU-n: az egyes országok önállósága igencsak gyengül majd, ha a költségvetési törvények brüsszeli felügyelet alá kerülnek.
Éppen ezért az a bizarr helyzet állhat elő szerdán délelőtt, hogy Orbán Viktor az egységesebb és erősebb EU-t propagálja, mire válaszul a képviselők az egységből fakadó kötelességeit kérik majd rajta számon, amikor kételkednek a magyar médiatörvény európaiságában.
A magyar médiatörvény jövője szempontjából nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság vizsgálata lehet sorsdöntő. Ha a bizottság problémákat talál, akkor a magyar kormány módosít rajta, ezt megígérte már Orbán Viktor és több minisztere is. Viszont a bizottság csak most csak azt vizsgálja, hogy az EU által szabályozott irányelveknek megfelel-e a törvény. Olyan általános kérdéssel, hogy például veszélyezteti-e a magyar törvény a sajtószabadságot, egyelőre a bizottság nem foglalkozik, az nem is a most eljáró, digitális alapjogokért felelős holland biztos hatásköre. Sokkal inkább a luxemburgié, aki az alapvető jogokért felel. Utóbbi pedig nem vizsgálja a magyar törvényt, bár ezt német politikusok már javasolták neki.
Viszont a parlament – amely nem tud jogilag hatni a magyar kormányra, csak véleményével tüntethet ebben az esetben – az eddigi reakciók alapján elvi alapon, a szabadságjogok felől megközelítve támadja majd a törvényt.
Az MSZP-t is tagjai között tudó európai szocialisták német frakcióvezetője, Martin Schulz már levélben kérte Orbán Viktort, hogy vonja vissza a médiatörvényt. Schulz szerint a magyar törvény "megkérdőjelezi a jogállam alapvető normáit" és kemény vitát ígért szerdára, ha addig nem vonják vissza. A liberális frakciót vezető Guy Verhofstadt is élesen támadta a médiatörvényt és a válságadókat is. Az egykori belga miniszterelnök frakciója már a múlt héten szervezett egy rendezvényt az EP-ben, ahol a törvényt kritizálták, és ahol jelen volt a válságadók telekom szektorra vonatkozó részét, és a médiatörvényt is vizsgáló Neelie Kroes holland biztos is. Az európai zöld frakció egyik vezetője, Daniel Cohn-Bendit már decemberben élesen támadta a magyar médiatörvényt: "Elképzelhetetlen, hogy a hamarosan EU-elnökké váló Magyarország fenntartsa ezt a gyűlöletes törvényt, ami teljes mértékben ellentétes az EU alapelveivel" – mondta még tavaly.
Vagyis az EP második, harmadik és negyedik legnagyobb frakciója bizonyosan élesen támadja majd a magyar kormányfőt. A legnagyobb frakció viszont - a néppárt - várhatóan védelmére kel. A kérdés csak az, hogy méltányosságot, és a bizottsági vizsgálat végének türelmes kivárását kérik-e majd kollégáiktól, vagy egyértelműen azt kommunikálják majd, hogy a magyarországi törvénykezéssel nincs szerintük semmi baj sem.
A program úgy néz majd ki, hogy Orbán felvázolja a következő fél év legfontosabb terveit, amire minden frakció reagálhat, és a képviselők kérdéseket tehetnek fel a magyar kormányfőnek. Minél nagyobb egy frakció, szónokaiknak annál több idejük lesz hozzászólni a vitához.
Orbán Viktor vasárnap az Európa legnagyobb példányszámú lapjának számító német Bildben adta elő érveit a válságadókról és a magyar médiatörvényről, s várhatóan ezeket fogja válaszolni az európai parlamenti vitában is. A 3,5 milliós példányszámú bulvárlapnak Orbán kifejtette: "A közszolgálati tévének és rádiónak korábban nem voltak elnökei. A médiában mindennapos volt az emberi méltóság megsértése. Nem volt semmilyen szabályozás arra, hogyan lehet megvédeni a gyermekeket és az ifjúságot az erőszaktól, a pornográfiától és az antiszemita uszítástól főként az interneten. Az új médiatörvényünk megoldotta ezt a problémát."
Orbán itt is leszögezte: a magyar médiatörvény egyetlen olyan pontot sem tartalmaz, amely ne lenne benne más EU-tagállam szabályozásában. Mint mondta, más megállapításra az Európai Bizottság vizsgálata sem fog jutni, "amelyet természetesen el fogunk fogadni". A kormányfő ugyanakkor egyértelművé tette: nem fog elfogadni Magyarországra vonatkozó különleges előírásokat, semmiféle diszkriminációt. "Nem hagyjuk, hogy nálunk megtiltsanak olyan előírásokat, amelyeket más EU-államok is alkalmaznak az ottani médiára."
Arra kérdésre, hogy a médiahatóságot és egyben a médiatanácsot egykori párttársa vezeti, Orbán azzal válaszolta: A médiahatóság kormányzati szerv, a médiatanácsot viszont a parlament választja, ahol pártjának kétharmados többsége van. "Higgye el nekem, ha a médiatanácsban a helyeket a pártok arányában töltenék be, akkor sem lenne kisebb a felháborodás". A kormányfő elmondta azt is, hogy az Állami Számvevőszék elnökét 12 évre választják, az alkotmánybírákat és a legfőbb ügyészt kilenc évre, éppen azért, hogy pozíciójuk független legyen a parlamenti választásoktól.