A NAÜ korábbi főigazgatója, Mohamed el-Baradei is részt vesz a pénteki egyiptomi tüntetéseken, kiderül, mennyire akar központi szerepet vállalni az ország politikai életében.
Hazaérkezett Egyiptomba az ellenzék egyik vezéralakja, Mohamed el-Baradei, hogy részt vegyen a pénteki ima után tartott, minden eddiginél nagyobbnak becsült kairói tüntetésen.
A szeptemberi elnökválasztáshoz közeledve korábban is Hoszni Mubarak elnök egyik lehetséges kihívójaként emlegetett Baradei megjelenése új lendületet adhat a három napja tartó demonstrációknak, a pénteki megmozduláson derülhet ki, hogy mennyire akar központi szerepet vállalni.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) korábbi vezetője szerint a rezsimnek meg kell értenie, hogy változásra van szükség, már nincs visszaút. "Minden politikai, lelki, erkölcsi támogatást megadok (a tüntetőknek), amit csak tudok" – mondta még Bécsben a repülőtéren.
A Twitteren is folyamatosan buzdította a demonstrálókat: "Folytatnunk kell a békés megmozdulásokat és vissza kell szereznünk a szabadságunkat és a méltóságunkat. A rezsim által alkalmazott erőszak vissza fog ütni" – írta.
Saját szerepéről az NPR szerint egyelőre annyit mondott, hogy ha úgy alakul, akkor elvállalná egy átmeneti kormány vezetését. "Az a legfontosabb, hogy demokrácia legyen Egyiptomból, hogy utolérjük a XXI. századot, hogy modern társadalmunk legyen, amely tiszteletben tartja az emberek alapvető jogait" – mondta a CNN-nek arra a kérdésre, hogy indul-e az elnökválasztáson, amelyet normális menetrend szerint szeptemberben tartanának.
A most 68 éves Baradei korábban diplomataként dolgozott, 1997-től tizenkét éven át volt a NAÜ főigazgatója, az atomenergia háborús felhasználásának megakadályozásáért és békés, a lehető legbiztonságosabb használatáért tett erőfeszítéseiért 2005-ben Nobel-békedíjat is kapott.
Miután 2009. novemberében távozott a szervezet éléről, egyre több jele volt annak, hogy politikai szerepvállalásra készül Egyiptomban. Baradei az elmúlt időszakban külföldről is élesen bírálta a Mubarak-rendszert, és politikai reformokat, illetve változásokat követelt. Többször is kijelentette, hogy megtesz minden tőle telhetőt, hogy Egyiptom előbbre jusson a demokrácia, a gazdasági és társadalmi haladás útján.
Baradei tavaly júniusban is csatlakozott az utcára vonuló tömeghez, akkor több ezren tiltakoztak Alexandriában a rendőri brutalitás ellen a pénteki ima után. A tüntetésen már az államfőt is támadták jelszavaikkal, ami korábban tabunak számított.
A volt főigazgató már akkor alkotmányreformon dolgozott, azt mondta, hogy a tüntetés világos üzenet a rendszernek, hogy az egyiptomiak belefáradtak az embertelenségbe. A tavaly novemberi parlamenti választások előtt Baradei a szavazás bojkottjára szólított fel, és most is azt mondta, hogy csak akkor merülhetne fel, hogy indul az elnökválasztáson, ha a Mubaraknak kedvező választási törvényt megváltoztatnák.
Sok egyiptomi azért láthat vonzó alternatívát Baradei-ben, mert a személyében egy korrupciós ügyektől mentes, civil vezetője lenne az országnak, a kormányközeli lapok ugyanakkor éppen előéletét fordították ellene. Kritikusai szerint a bécsi székhelyű NAÜ vezetőjeként túl sok időt töltött a nemzetközi színtéren, kívülállóként nincs tisztában az egyiptomi valósággal, és hiányzik a kellő politikai tapasztalata is.