A hadseregnek jóban kell maradni a néppel, de közben érdeke, hogy ne veszítse el az Egyesült Államok évi 1,3, milliárd dolláros támogatását se. Londoni elemzők szerint a demokratikus átalakulással a hadsereg is jól járna, kérdés, hogy a reformokat végre tudják-e hajtani a hatalmi belharcok közepette.
Londoni stratégiai kockázatelemzők szinte egybehangzó véleménye szerint egyelőre kérdéses, hogy az egyiptomi hadsereg a most ráruházott hatalmi-fennhatósági jogkörökből mennyit lesz hajlandó visszaadni a polgári politikai szférának, bár egyes elemzések szerint a fegyveres erőknek anyagi érdekük fűződhet a civil kormányzás felé tartó átmenet elősegítéséhez, tekintettel a milliárdos amerikai pénzügyi támogatásra.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének térségi szakelemzője, Ahmet Akarli szombati kommentárjában kiemelte, hogy a hadsereg erőteljes hatalmi bázisa és "kikezdhetetlen legitimációja" a következő hetekben-hónapokban várhatóan fontos stabilizáló tényező lesz.
A szakértő szerint azonban most valószínűleg intenzív hatalmi belharcokkal, visszalépésekkel jellemzett nehéz átmeneti időszak következik. Politikai szempontból nem lesz könnyű feladat a pontos hatalommegosztási séma kidolgozása, sem pedig a megegyezés az átfogó reformprogramról. Emellett az igazságos, szabad választásokat is nehéz lesz megszervezni, ellenőrizni és lebonyolítani.
A választások után pedig ugyancsak nehéz lesz életképes és legitim kormány kialakítása, tekintettel arra, hogy az ellenzék mennyire megosztott - jósolta a Goldman Sachs londoni stratégiai szakelemzője.
Akarli szerint - mindezen nehézségekből is következően - egyáltalán nem egyértelmű, hogy a hadsereg hajlandó lesz-e - és ha igen, milyen mértékben - "kikezdeni saját hatalmi bázisát". Ez az ellenzék számára csalódás és elégedetlenség forrása lehet - vélekedett a szakértő.
A Goldman Sachs kockázatelemzője szerint "a hadsereg kifejezett áldása nélkül" mindenképpen nehéz lesz életképes kormányt kialakítani. Az újonnan választandó kormány előtti legnagyobb kihívást így a "rügyező egyiptomi demokrácia" intézményeinek a megteremtése jelenti majd. Ez nem lesz egyszerű feladat, és a folyamat végeredménye lehet a sikeres demokratikus átmenet éppúgy, mint egy "kvázi katonai rezsim".
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének közel-keleti stratégiai elemzője, Brahim Razgallah szintén úgy vélekedett szombati kommentárjában, hogy "a forradalmi eufóriát" várhatóan "szeszélyes" átmeneti időszak követi.
A hadsereg hatalomátvétele egyelőre mérsékelheti a bizonytalanságot és az intézményi patthelyzet jelentette kockázatokat. Razgallah szerint emellett a hatalmi fordulat körülményei - főleg az, hogy Hoszni Mubaraktól a fegyveres erők legfelső tanácsa vette át a hatalomgyakorlást - azt látszanak igazolni, hogy a hadsereg a lakosság követelései mögé állt. Ez azonban arra is vall, hogy fennmarad a hadsereg által eddig játszott erőteljes szerep "valamelyes mértékű folyamatossága" - fogalmazott a JP Morgan londoni szakelemzője.
Hasonlóan kérdésesnek látják a civil hatalomgyakorlás esélyét a Barclays Capital befektetési és pénzügyi szolgáltató konglomerátum londoni stratégiai elemzői.
A cég kockázatértékelő csoportjának szombati elemzése szerint az elmúlt napok fejleményei nyomán is bizonytalan, hogy a politikai átmenet folyamata a polgári és demokratikus kormányzás felé veszi-e az irányt Egyiptomban. Az országból érkező jelentések alapján a lakosság ez idő szerint elégedett a hadsereg álláspontjával, és azzal az elkötelezettséggel, amelyet a fegyveres erők mutatnak a tüntetők által előterjesztett reformkövetelések teljesítése iránt. Ugyanakkor nem egyértelműek a vélemények arról, hogy a hadsereg valójában milyen mértékben támogatná a gyors átmenetet a demokratikus rendszer felé.
A Barclays Capital londoni elemzői szerint mindazonáltal vannak olyan tényezők is, amelyek a polgári kormányzás irányába tartó, ütemes és rendezett átmenet megvalósulása mellett szólnak.
A cég szakértői ezek közé sorolják, hogy véleményük szerint a történtek után a lakosság "nem habozna ismét az utcára vonulni", ha azt látja, hogy a reformok elakadnak, vagy kisiklanak.
A hadseregnek arra is ügyelnie kell, hogy megőrizze hitelességét a nemzetközi közösség, elsősorban az Egyesült Államok szemében, tekintettel arra, hogy ez utóbbi az egyiptomi hadsereg legfőbb anyagi támogatója. A cég adatai szerint Egyiptom évi 1,3 milliárd dollár amerikai katonai segélyben részesül.
Mindemellett Egyiptom nagyobb eséllyel számíthat még további nemzetközi gazdasági támogatásra - szükség esetén akár az IMF részéről is -, ha a civil, demokratikus kormányzás felé tartó átmenet útitervét megvalósítják - hangsúlyozták szombati elemzésükben a Barclays Capital londoni szakértői.