Pár száz zsoldos lehet jelenleg mindössze Líbiában, a főként csádi és szudáni fegyveresek utánpótlását már keresi Kadhafi. Az országban már évek óta feszültséget okoznak a fekete-afrikai menekültek, ezért sokan mindenhol afrikai zsoldost látnak. Az utóbbi napokban egyre több is van belőlük.
Moamer Kadhafi líbiai vezető elitegységei és afrikai zsoldosok harcolnak a főváros, Tripoli több negyedében - közölte kedden az al-Dzsazíra arab hírtévé.
A megmozdulások leverésére bevetett afrikai zsoldosok hírét megerősítette Líbiai újdelhi nagykövete, aki ilyen jellegű értesüléseket kapott hazájából különböző forrásokból. Ali Eszávi hozzátette: dezertálásokról is kapott információkat. "A líbiai katonák nem nézhetik tétlenül, hogy külföldi zsoldosok gyilkolják honfitársaikat, ezért a nép oldalára álltak" - mondta. Ugyancsak az al-Dzsazíra közölte, hogy egyre több katonai egység áll át a felkelők oldalára. Az arab hírcsatorna szerint Guineában és Nigériában is hirdetésben kerestek leendő zsoldosokat, akiknek kétezer dollárt (kb. 370 ezer forintot) ígértek naponta.
A Twitteren, a Youtube-on több olyan felvétel is kering, amin a két legnagyobb líbiai városban, Bengáziban és Tripoliban járőröző, zsoldosnak mondott, fekete bőrű katonák láthatóak, egy fényképen egy meggyilkolt katona guineai útlevelét mutogatják mint bizonyítékot. Több jel is mutat arra, hogy Kadhafi tényleg bevetett külföldi zsoldosokat, de azért a kép sokkal árnyaltabb annál, mint ahogy a CNN-nek egy Tripoliban élő nő nyilatkozott, aki szerint a líbiai diktátor afrikai katonákkal gyilkoltatja le saját népét.
Az afrikai jelzőt a feketékre használják, akikből bevándorlóként több százezer keres munkát például Tripoliban is, mielőtt megpróbálnának átszökni Európába, főként Olaszországba. A menekültekkel együtt becslések szerint hétmilliós Líbia lakosságának egy hetede fekete bőrű, és a hadseregben is sokan szolgálnak. A főként a déli területekről származó katonákat egyes értesülések szerint éppen azért irányították már korábban a nagyobb városok közelében állomásozó alakulatokhoz, mert az amúgy is erős törzsi-faji előítéletek miatt megbízhatóbbak a városi lakosság ellen egy belső konfliktus esetén.
Az arab lakosság és a bevándorlók közti konfliktus ráadásul évek óta erősödik Líbiában. A 2008-as Olaszország és Líbia közti megállapodás ugyan közel ötmilliárd eurós befektetői pénzt jelentett Líbiának, de amíg addig évente 30-50 ezer menekült érkezett Olaszországba a tengeren át, a szerződés után a líbiai flotta szigorúbb ellenőrzése nyomán évi négyezerre csökkent azok száma, akik elérték az olasz partokat. Az olasz-líbiai egyezmény értelmében többségüket ráadásul visszatoloncolták Líbiába, amely így a Fekete-Afrikából érkező bevándorlók gyűjtőhelye lett. A helyzetet jól jellemzi, hogy a Human Rights Watch jelentései szerint a líbiai hatóságok az Európából kitoloncolt afrikai menekülteket sok esetben már gyűjtőtáborokban sem tudták elhelyezni, ezért egész egyszerűen kirakták őket a sivatagban, a csádi határ közelében.
A munkanélküliség eközben a becslések szerint 21 százalékos az országban, így nem meglepő, ha sokan a bevándorlókat is okolják a problémákért. Így a tüntetések véres elfojtásakor gyorsan szárnyra kelt pletykák általában afrikai zsoldosok által elkövetett vérengzésekről szólnak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy többen látták azt is, hogy a magyar nagykövetség tetőjéről lövik a tömeget, és a BBC-nek többen nyilatkoztak kelet-európai vagy akár olasz bérkatonákról is. A nyilatkozatok jelentős részéről idővel kiderül, hogy másod- vagy harmadkézből származó információkon alapul, a pletyka és az ilyen helyzetekben törvényszerű hisztéria torzítja a hitelesnek tűnő beszámolókat is.
Nem valószínű tehát, hogy Kadhafi kizárólag egy külföldi zsoldos sereggel verje le a líbiai lázadást, de persze senki nem állíthatja, hogy Líbiában nincsenek zsoldosok, és Kadhafi a piszkos munkát nem velük akarja elvégeztetni. Az ország észak-keleti részében lévő al-Bajdában például állítólag közel ötven afrikai fegyverest végeztek ki a rendőri erőkkel összefogó helyiek, és egyre több kép és videó készül olyan kisebb fegyveres csoportokról, akik nem a hadsereg egyenruháját viselik, és más a fegyverzetük is. Érkeztek már hírek pakisztáni zsoldosokról is, de ezek megbízhatóság vitatható.
Az ország ugyanis a hetvenes évek óta különböző terrorszervezetek és ellenzéki katonai mozgalmak kiképzőterepe, a líbiai sivatagban több tucat kiképzőtábor működik, ahol a hetvenes években többek között a nyugat-európai szélsőbaloldali terrorszervezetek készültek fel akcióikra, de később itt képezték ki a tunéziai, egyiptomi, Sierra Leone-i, szomáliai és eritreai ellenzéki milíciák katonáit is. A CIA jelentései szerint azonban még jelenleg is több líbiai kiképző táborban gyakorlatoznak csádi és szudáni lázadók. Líbiában képzik ki jelenleg is például a Darfúri Igazság és Egyenlőség Mozgalom (JEM) és a szudáni Felkelő Erők a Változásért mozgalom vagyis a zagava törzs katonáit is. Ráadásul pletykák szerint a kiképzőtáborokban gyakorlatozó, gyakran még gyerekkatonákból az évek alatt Kadhafi kis magánhadsereget is toborzott, vagyis most nem kell kölcsönkérnie ezeket a fegyvereseket a szövetséges szervezetektől, anélkül is bevetheti őket.
Becslések szerint pár száz zsoldos állomásozik az országban, és ebben már benne vannak azok a jól képzett nyugat-európai és dél-afrikai zsoldosok is, akik biztonsági szakértőként, testőrként és kiképzőként dolgoznak a diktatúrának. Egyes elemzők szerint ugyan Líbia ötvenezer katonát tart fegyverben, és még közel tízezer egyéb fegyveres áll állami szolgálatában, de ennek csak töredékét tarthatja megbízhatónak a rezsim. A mészárlások nagy részét is Kadhafi egyik fiának személyes ellenőrzése alatt álló Kamisz Zászlóalj követte el Tripoliban és Bengáziban is, vagyis a rezsim inkább egy mindössze pár száz fős elitalakulatot mozgat a két, egymástól 1600 kilométerre lévő város között, minthogy bevesse a kevésbé megbízható egységeket. Éppen ezért egyre több feladatot kaphatnak a helyzet elhúzódásával a zsoldosok is, és a délről a nagyvárosokba áthelyezett fekete katonák.
Ennek ellenére, csak a zsoldosokra támaszkodva Kadhafi eddig sem tudta volna fenntartani hatalmát, ahogy az is meglepő, hogy az al-Dzsazíra szerint napi kétezer dollárt fizetnének a Guineában és Nigériában toborzott zsoldosoknak. A tömeg megfékezéséhez ugyanis nem elitkatonákra, hanem alapképzést kapó, fegyelmezett, és mindenre elszánt katonákra van szüksége a rezsimnek, ilyeneket pedig sokkal olcsóbban lehet kapni az évek óta polgárháború sújtotta szomszédos országokban. Ez pedig még akkor is szempont lehet, ha Líbia olajhatalomként megengedhetné magának a drága profikat is. Vagyis Kadhafi várhatóan Szudánban és Csádban toboroz majd szövetségesei, a helyi lázadó erők segítségét kihasználva.
Egyre több jel mutat arra, hogy a toborzás már meg is kezdődött. A líbiai légitársaság vezetője már le is mondott, Szabri Sádi azzal indokolta, hogy nem akar repülőgépeket adni Kadhafinak, aki újabb zsoldosokat akar hozni az országba.