A magyar EU-elnökség egyik nagy vállalása, hogy nyárra az EU-nak legyen egy terve arról, hogyan kellene a kontinens cigányságán segíteni. Az Európai Parlament szerdán Strasbourgban elfogadta a saját stratégiáját, ezt majd a Bizottság változatával kell összehozni.

A parlament ugyanis erősebb szöveget szavazott meg mint amilyennel a Bizottság készül - az a változat április elején lesz kész. A parlamenti stratégiát a néppárti (Fidesz) Járóka Lívia terjesztette elő, és elsöprő többséggel fogadta el a parlament.

Az előterjesztés szerint nem etnikai alapon kell megközelíteni a felzárkóztatást, hanem szociális, oktatási és munkahelyteremtési szempontból közelíteni a megoldás felé. Az EP felmérné, hogy milyen kistérségeknek van a legnagyobb szüksége segítségre, és oda célzottan lehetne EU-s pénzeket vinni. Az EP azt is akarja, hogy ahol hatékonyan költik a közös pénzt, ott jutalmat, vagyis még több pénzt kaphassanak az érintettek. Az EU-s források rugalmasabb felhasználását is javasolja az EP.

A Bizottság inkább olyan tervvel készül, ami az egyes tagállamokra bízná a probléma kezelését, és csak általában írná elő, hogy foglalkozni kellene vele.

Balogh Zoltán, a magyar kormány felzárkóztatási államtitkára is kint volt a szavazáskor Strasbourgban. Ott a Bruxinfónak azt nyilatkozta, hogy a magyar elnökség elsődleges célja, hogy meggyőzze az összes tagállamot arról, hogy egyáltalán érdemes foglalkozni a romakérdéssel.

Balog szerint az elmúlt évtized támogatásainak nagy részét nem jól költötték el. „Van egy lobbi, amelyik ebből él” – mondta Balog, majd hozzátette, hogy „a jó szándékkal felhasznált pénz is mehet mellé”, tehát a nem hatékony pénzfelhasználás nem feltétlenül bűncselekmények következménye.