Komoly ellentámadásba lendültek Kadhafi erői a keleti fronton, ahol csütörtökön sikerült megtörniük az elmúlt napok patthelyzetetét, és elfoglalták Rasz Lanuf olajkikötőt, miközben éjszaka a nyugati Zavíja nagy részét is bevették.

A kormányerők tüzérségi párbajt vívtak a felkelőkkel a Rasz Lanufhoz közeli Bin Dzsavadnál, majd légi csapást mértek a felekelők Rasz Lanuf-i állásaira. Végül már mindent bevetettek, tankokkal , hadihajókkal és nehéztüzérséggel támadták a várost, sőt, több beszámoló szerint még a tengeri olajplatformokról és olajszállító hajókról is rakétákkal lőtték. A felkelők feladták a települést és kelet felé, Azsdabíja irányába vonultak vissza.

Kadhafi katonáinak következő célpontja kelet felé Brega lehet, amely az eddigi frontvonaltól száz kilométerre van, de csütörtökön már elkezdte bombázni a légierő. A nyugati fronton csütörtökre virradóra a korábban rommá lőtt Zavíja is szinte teljesen a rezsim kezére került, a város eleste után pedig kritikussá válhat a helyzet Miszratában is, ahol egyre inkább fogynak a készletek.

Szaif al-Iszlám, Kadhafi másodszülött fia kijelentette, hogy átfogó katonai akcióra készülnek a felkelők ellen, és akkor sem adják fel, ha a nyugati hatalmak közbelépnek. A líbiai külügyminiszter-helyettes ennél visszafogottabban nyilatkozott, szerinte elsődleges a párbeszéd. Az is kiderült, hogy a kormányerők állítása szerint ezerötszáz felkelőt fogtak el az elmúlt napokban.

Az összecsapások hátterében fontos diplomáciai fejlemény, hogy Franciaország már a felkelők Líbiai Nemzeti Tanácsát ismeri el hivatalos és egyedüli legitim líbiai kormánynak. A formális diplomáciai elismerés részeként Franciaország nagykövetet küld Bengáziba, a felkelők keleti fővárosába. Nicolas Sarkozy francia elnök egyben célzott légicsapásokat indítványozott Líbia ellen. A Kadhafi-rezsim válaszul megszakította kapcsolatait Franciaországgal. A britek és az amerikaiak is kapcsolatban állnak és tárgyalnak a felkelők vezetőivel, ugyanakkor egyelőre még csak tájékozódnak.

Hivatalosan is megszületett a döntés Brüsszelben a Kadhafi elleni szankciókról, melyek részeként a Líbiai Befektetési Alap vagyonát is zárolják. Szankciókat léptettek életbe öt líbiai bank, köztük a Nemzeti Bank ellen is. A szankciók pénteken hatályosulnak.

Líbián kívül az eddig viszonylag nyugodt Szaúd-Arábiában is összecsapások robbantak ki, az egyik keleti olajvárosban több százan vonultak utácra, a rendőrség pedig tüzet nyitott, hárman sérültek meg könnyebben.

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács hat tagországa szerint bármilyen fenyegetés valamelyik tagállam biztonságára nézve közös fenyegetést jelent mindegyikük számára, ezért azonnal, habozás nélkül, határozott választ adnak rá. Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek húszmilliárd dolláros mentőcsomagot szavazott meg a tüntetések által leginkább érintett Bahreinnek és Ománnak.

Ali Abdulah Szaleh jemeni elnök alkotmányos reformot jelentett be, eszerint az ország parlamentáris demokráciává alakulhat, új alkotmányt is elfogadnak. A jemeni ellenzék szerint Szaleh elnök bejelentése az alkotmányos reformról megkésett, nem elégednek meg ennyivel. A marokkói király szintén átfogó alkotmányos reformokat jelentett be, amelyek keretében kiszélesítik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, erősebb szerepet kapnak a politikai pártok, valamint nagyobb jogköröket biztosítanak a helyhatóságoknak.

Egyiptomban az év végi elnökválasztás szereplői kezdenek sorakozni, Amr Músza, az Arab Liga elnöke után Mohamed el-Baradei egyiptomi ellenzéki vezető most először közölte határozottan, hogy indulni akar az elnökválasztáson.