A Fukusima atomerőművet megrongáló, 8,9-es magnitúdójú földrengés helyi idő szerint délután 3 órakor, a partoktól 125 kilométerre, tíz kilométeres mélységben keletkezett. Japán igen jól felkészült a földrengésekre, de a mostani földmozgás a legnagyobb az elmúlt 140 évben (más források szerint a valaha volt legnagyobb), az utána meginduló szökőár pedig becslések szerint 800 km/h sebességgel haladt, és néhol tíz méteres hullámokkal érte el a japán partokat.

Ekkor úgy tűnt, hogy a szökőár a Csendes-óceán egész térségét érintheti, és olyan méretű puszítást okozhat, mint a 2004-es délkelet-ázsiai cunami. 53 országban rendeltek el cunamiriadót, Oroszországtól Ausztrálián át Mexikóig, valamint a Csendes-óceán szinte valamennyi országában. A hullámok magyar idő szerint 9 óra körül már a kaliforniai partokat is elérték, de jelentősebb károkat sehol sem okoztak.

A legutolsó hivatalos hírek szerint legalább 184 ember meghalt, 722 megsebesült, 530-an pedig eltűntek, de a Kyodo News japán hírügynökség szerint, amit a BBC is átvett, 88 ezer ember tűnt el. Ez utóbbi adatot nem erősítették meg. Japánban magyar idő szerint éjfél előtt felkelt a nap, feltehetően sok áldozatot találnak a mentőcsapatok a romok alatt, miközben folyamatosak az erős, 5-6-os erejű utórengések. A káoszban négy vonattal is megszakadt az összeköttetés, több hajót is elsodort a víz.

Az északkeleti országrészben fekvő Mijagi prefektúrát letarolta a szökőár, a földrengés epicentrumához legközelebbi nagyvárosban, az egymilliós Szendaiban hatalmas a pusztítás. A közeli, 74 ezer lakosú Keszenuma város nagy része még tizenöt órával a fölrengés után is lángolt, a település harmadát borító sáros víz is nehezíti az oltást.

A Tokió melletti icsiharai és a csibai olajfinomító is hatalmas lángokkal égett, a legutolsó hírek szerint sikerült megfékezni a tüzet. Az északkeleti területeken kívül a földrengés az eddigi hírek szerint nem okozott akkora pusztítást, Tokióban ugyan megérezték a földmozgást és az utórengéseket is, de látványos károk nem keletkeztek. A városban ugyanakkor leállt a tömegközlekedés, sokan a munkahelyükön éjszakáztak, vagy gyalog indultak haza.

Japán még nem térhetett magához a földrengés és szökőár okozta sokkból, amikor a szerencsétlenség után néhány órával kiderült, hogy az országot nukleáris katasztrófa is fenygetheti.

A földrengés után meghibásodott a hűtőberendezés a Fukusima atomerőmű egyik reaktorában, jelenleg már a normális érték többszörösét mérik. A hatóságok a radioaktív gőz kiengedésével próbálják csökkenteni a nyomást, miközben hordozható dízelgenerátorokkal állítanák helyre az áramellátást.

A reaktort üzemeltető Tepco vállalat szerint már elszökhetett némi sugárzás, Naoto Kan miniszterelnök pedig az erőmű tíz kilométeres körzetében evakuálást rendelt el. Korábban csak három kilométeres körzetben kellett elhagyniuk otthonaikat a lakosoknak, a tíz kilométeren belül élőknek csak azt mondták, zárkózzanak be otthonaikba. A japán kormány már napközben vészhelyzetet rendelt el a Fukusima atomerőmű két reaktorblokkjának a meghibásodása miatt, ebből most az 1-es reaktornál dolgoznak a szakemberek.

A rengés négy atomerőművet érintett Japánban, de a Fukusima mellett csak a közeli Onagawa erőmű került komolyabb veszélybe, a létesítményben tűz ütött ki, ezt azonban nyolc óra alatt végül sikerült eloltani.

Londoni elemzők szerint nem valószínű, hogy a japán földrengés-katasztrófának súlyos, vagy elhúzódó hatásai lennének a japán reálgazdasági teljesítményre, az újjáépítésből az államra háruló költségvetési terhek azonban valószínűleg tovább rontják a japán közfinanszírozás állapotát. Az elemzők ugyanakkor még nem számoltak az esetleges nukleáris katasztrófával, napközben ugyanis a japán kormány még arról beszélt, hogy sikerült elhárítani a fukusimai erőmű meghibásodását.