A szlovák rendőrség tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt őrizetbe vett hétfőn három miskolci diákot Kassán. Egyiküket még aznap szabadon engedték, a másik két diák kedden mehetett haza. Szerencsés János kassai főkonzul azt mondta: a diákok hétfőn részt vettek Esterházy János szobrának avatásán, de a rendőrök nem az eseményen, hanem az ünnepség után tartóztatták le őket tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt.

A diákok egy miskolci középiskolába járnak, és iskolai kiránduláson vettek részt Szlovákiában. A kirándulás keretében mentek el a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetője, Esterházy János mellszobrának avatására is a Csáky-Dessewffy palota udvarára, amely a kassai Major család tulajdonában van. Szerencsés szerint az avatás után azért igazoltatta őket a rendőrség az utcán, mert a ruhájukon a rendőrök feltételezése szerint náci, neonáci jelkép volt. A főkonzul szerint mostanra mindhárman elhagyták Szlovákiát, ügyükben döntés a későbbiekben várható.

A kassai emlékünnepséget egyébként szlovák szélsőségesek egy csoportja szlovák zászlót lobogtatva bekiabálással és énekléssel zavarta meg. Peter Kalmus kassai képzőművész megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a részvevők megakadályoztak. Kalmus a dulakodás közben a földre esett, de semmi baja nem történt.

A kassai Esterházy-mellszobor felállítása ellen a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) tiltakozott, míg Richard Rasi, a város főpolgármestere egyet nem értését fejezte ki. "Az SNS elnöksége már felszólította a szlovák kormányt és a külügyminisztériumot, hogy határozottan foglaljon állást Magyarország eme provokációjával kapcsolatban, mivel a mi területünkön kerül leleplezésre annak az Esterházynak a mellszobra, aki együttműködött Szlovákia elárulójával, Horthyval, támogatta a bécsi döntést, és jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Kassa városa Horthy ölébe hulljon" – állt Ján Slota pártelnök hétfői nyilatkozatában.

A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének hivatalos állásfoglalása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy Esterházy János bosszú áldozatául esett, és a háború utáni elítélése törvénytelen volt. "Esterházy mint kisebbségi politikus az I. Csehszlovák Köztársaság idején tartósan a csehszlovák állam és annak demokratikus berendezkedése szétverésén munkálkodott. E cél érdekében nem csak a budapesti kormánnyal, de a náci németekkel is hírszerzői együttműködést folytatott" – olvasható az állásfoglalásban.