Egy szombaton nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint jelentősen megnőtt az atomenergia, illetve az atomerőművek legkövetkezetesebb ellenzőinek számító Zöldek népszerűsége.

Amennyiben most vasárnap nem csupán tartományi, hanem szövetségi parlamenti választásokat tartanának Németországban, a környezetvédők minden korábbinál több szavazathoz, a voksok legkevesebb 20 százalékához jutnának.

Mindez azt jelentené, hogy egy szociáldemokrata-zöld koalíció a jelenlegi hangulatban könnyen kiszoríthatná a hatalomból Angela Merkel kancellár konzervatív-liberális kormányát. Figyelemre méltó az is, hogy a Zöldek országos támogatottsága egy hét alatt 5 százalékot ugrott, és a Japánban zajló események fényében tovább növekedhet.

Szász-Anhalt azonban csupán egy kis tartomány, ahol az előzetes jóslások szerint nagyobb politikai földrengés a Japánban történtek ellenére sem várható. Megfigyelők azt ugyan biztosra veszik, hogy a környezetvédők ­­­- több mint 5 százalékot szerezve - bejutnak a magdeburgi parlamentbe, amelynek padsoraiban eddig 4 párt, a konzervatív CDU, a szociáldemokrata SPD, a reformkommunista Baloldal és a liberális FDP képviselői ültek.

Az ötödik legkisebb német tartományban 2006 óta konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció van hatalmon, és a CDU-s Wolfgang Böhmer vezette kormány sikeres munkát végzett. A 75 esztendős Böhmer azonban visszavonul a politikától, és 57 éves utódjelöltje, az eddigi gazdasági miniszter Reiner Haseloff kisebb népszerűségnek örvend.

Mindennek fényében - és a japán atomkatasztrófa hatására - könnyen elfordulhat, hogy a jelenlegi nagykoalíciót a tartományban a szociáldemokratákból, a Szász-Anhaltban különösen erős, az egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t is magában foglaló Baloldal pártjából és a Zöldekből álló kormány váltja fel.

A magdeburgi kampány külön sajátossága volt, hogy valamennyi helyi parlamenti párt összefogott a szélsőjobboldal ellen. A CDU, az SPD és a Baloldal a szavazás előestéjén közös nyilatkozatban szólította fel a választópolgárokat a minél nagyobb részvételre, megakadályozandó, hogy a neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) alacsony részvétel esetén esetleg 5 százalékot szerezzen, és Szászország, valamint Mecklenburg-Elő-Pomeránia után újabb tartományi parlamentben lehessen jelen.

Baden-Württembergben egy héttel később már egyáltalán nem zárható ki a politikai földmozgás.

Szombati előrejelzések szerint könnyen elfordulhat, hogy a Stefan Mappus miniszterelnök vezette konzervatív kormány a japán események kapcsán Németországban is rendkívül élessé vált atomerőmű-vita áldozatává válik, és elveszíti hatalmát.

Stefan Mappus ugyanis a Japánban történtek előtt még egyike volt azon konzervatív politikusoknak, akik leginkább támogatták a németországi, illetve baden-württembergi atomerőművek működési idejének meghosszabbítását. A történtek után viszont egy csapásra egyik leghangosabb szószólója lett azoknak, akik az erőművek működésének felfüggesztését sürgették, és el is rendelte két tartományi atomerőmű leállítását.

A legerősebb német ellenzéki párt, a szociáldemokrata párt elnöke, Sigmar Gabriel egy szombati interjúban kijelentette: a küszöbönálló tartományi választások eredményeként eldől, hogy Németországban valóban véget ér-e az "atomkorszak".