A legérzékenyebb nukleáris méréstechnikai eszközökkel már kimutatható Európában a fukusimai erőműből kiszabadult radioaktivitás. A legnagyobb mért dózis tízmilliószor kisebb a természetes háttérsugárzásnál, semmilyen egészségügyi következménye sincs.
Három héttel a Japánra lesújtó, nukleáris katasztrófát okozó földrengés és cunami után már Európában is kimutatható a sugárszennyezés, számolt be közleményében Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Az Országos Atomenergiahivatal tájékoztatása szerint szerdán az európai környezetellenőrző állomások 10–500 μBq/m³ (mikrobecquerel per köbméter) koncentrációban mutattak ki radioaktív jód-131-es izotópot a levegőben.
„Ez az aktivitáskoncentráció csak rendkívül érzéken nukleáris méréstechnika segítségével mérhető, sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincsen” – írja közleményében Aszódi.
A dózisintenzitásban, azaz az embereket érő sugárzás szintjében nem tapasztaltak változást.
A méréseket Aszódi leírása szerint úgy végzik, hogy a környezetellenőrző állomásokon speciális szűrőkön folyamatosan levegőt szívnak át, 48 óra alatt 2500 m³-t. A szárón fennmaradt mintán 16–28 órás mérési idővel, nagy felbontású detektorokkal megmérik a sugárzás intenzitását és spektrumát.
A maximálisan mért 500 μBq/m³ jód aktivitáskoncentráció azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben 33 percenként történik egy-egy radioaktív jódbomlás. „Ez a természetes sugárzás által adott háttérhez képest elhanyagolható dóziskövetkezményekkel jár, annál több mint 10 milliószor kisebb” – írja Aszódi.