Három héttel a Japán északi részén pusztító földrengés és cunami után nyilvánvalóvá vált a természeti katasztrófát követő nukleáris katasztrófa valós mértéke. Négy reaktorblokk menthetetlen, a folyamatosan szivárgó radioaktivitás komoly szerkezeti károkra utal, és úgy néz ki, az erőmű környéke hosszú távon is lakhatatlanná vált. Kétszázezer ember kényszerülhet költözésre, miközben még a földrengés áldozatait sem sikerült mind felkutatni.
Minden eddiginél rosszabbra fordult a héten a helyzet a fukusimai atomerőmű környékén. Bár a közvetlen atomkatasztrófa veszélye elhárulni látszik, mostanra bizonyossá vált, hogy a Fukusima Dai Icsi erőmű reaktoraiban olyan súlyos szerkezeti károk keletkeztek, amik visszafordíthatatlan környezeti károkat okoznak.
Kan Naoto miniszterelnök pénteki beszéde szerint "még nem jelenthetjük ki, hogy stabilizáltuk az erőművet, de minden eshetőségre felkészültünk, és biztos vagyok benne, hogy sikerrel járunk". Ez azonban már nem azt jelenti, hogy az erőmű újra működőképes lehet, a tét csak a még nagyobb katasztrófa megelőzése.
Az szerdára vált biztossá, hogy a hat reaktorblokkból négy örökre használhatatlan lesz. Az 1-3-as reaktorokban, amelyek a katasztrófa idején működtek, szinte biztosan bekövetkezett a zónaolvadás. Erre utal, hogy a környezetben céziumot és a radioaktiv jód-131-es izotópot is kimutattak, ezek pedig csak a fűtőelemek sérülésével szabadulhattak fel. Igazán az aggasztó, hogy az egészségügyi határértéket több ezerszeresen meghaladó sugárszennyezést mutattak ki a tengerben és pénteken a talajvízben is.
Ez arra utalhat, hogy a reaktorokat védő 13 centis acélburkolat is megsérült a földrengésben vagy a hűtés hiánya miatt bekövetkezett robbanásokban. Szombaton az atomerőmű üzemeltetője, a Tokyo Electric Power Co. elismerte a 2-es reaktorblokk épületének súlyos strukturális sérülését. A közlemény szerint a reaktorkamra alatt harminc centi széles repedés keletkezett a beton alapzaton, azon keresztül szivárog a víz a talajba és a tengerbe.
A reaktorház sérülése komolyan megnehezíti a mentési munkálatokat, amelyek már alapvetően csak a sugárzás elszigetelésére koncentrálnak. Ha a reaktorház nem sérült, akkor elméletben elég azt körülszigetelni. Csernobilban a baleset után betonszarkofágot építettek a reaktorkamra fölé. Ha azonban a reaktorház szivárog, akkor a szennyeződés a földbe és a talajvízbe kerülhet, annak elszigetelése pedig ha nem is megoldhatatlan, de egyszerűen nem kivitelezhető. Márpedig a jelek aggasztóak, a sugárzás koncentrációja az elmúlt napokban folyamatosan nőtt, pedig logikusan csökkennie kellett volna az anyag hígulása, illetve a jód-131 rövid felezési ideje miatt.
Ezért is vethették fel pénteken a japán illetékesek, hogy a reaktor húsz kilométeres, a balesetek után evakuált környéke hosszú távon is lakhatatlanná válhat, illetve elképzelhető, hogy bővíteni kell az evakuációs zónát. Az erőmű környékéről eddig 70 ezer embert telepítettek ki, ha 30 kilométerre növelik a zóna átmérőjét, további 136 ezren kényszerülhetnek otthonuk feladására.
A nukleáris pánik közben világméretű lett, csütörtökön már Európában is sikerült - nagyon érzékeny, erre specializált eszközökkel - kimutatni Japánból származó sugárszennyezést. Bár a hatóságok nem győzik hangsúlyozni, mennyire nincs értelme jódot enni, már magyarországi patikákban is hiánycikk lett a radioaktív jód kivédésére amúgy teljesen alkalmatlan adagolású -tabletta.
Az atomkatasztrófa háttérbe szorította a földrengés és a cunami áldozatairól szóló híreket, pedig a helyzet ezen a téren sem kedvező. A héten 12 ezer közelébe ért az azonosított és megerősített halálesetek száma, és még mindig legalább 16 ezer eltűntet keresnek. A katasztrófa sújtotta területeken továbbra is ellátási nehézségek vannak, és a japán kormány az amerikai hadsereg segítségével csak pénteken indított nagyszabású akciót a még keresett áldozatok felkutatására.