A magyarok által gyakrabban látogatott városokban (Tokio, Kyoto, Nagano, Chiba) a jelenlegi sugárzási helyzet egyáltalán nem veszélyes az egészségre, írja a japán Oktatási és Tudományos Minisztérium jelentése alapján Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.

"Ha saját családtagjaim akarnának Japánba utazni tanulmányi vagy munkavégzési céllal a fukushimai atomerőmű 80 km- es környezetén, vagy Fukusima prefektúrán kívülre, akkor nem beszélném le őket az utazásról, azt elfogadható kockázatúnak ítélem. A sérült atomerőmű 80 km-es körzetén belülre különös indok nélkül, polgári személyeknek az utazás nem tanácsolható" - írja friss helyzetértékelésében Aszódi Attila.

A 2011. március 11-i földrengés és szökőár után a fukushimai atomerőmű blokkjaiban bekövetkezett robbanások után több nagyvárosban is nőtt a háttérsugárzás intenzitása, de a növekedés mértéke nem volt olyan nagy, hogy emiatt egészségkárosodástól kellene tartani.

A fukushimai atomerőmű 30 kilométeres környezetében a dózisintenzitás most is magas, és ez a helyzet itt hónapokon keresztül fennmaradhat. Ide nem tanácsos utazni, de valószínűleg nem is lehetséges azoknak, akik nem ott élnek, vagy nincs kifejezett feladatuk.

Az atomerőműtől északnyugatra 60-80 km távolságban egyes településeken (pl. Fukusima város, Iitate falu) is több µSv/h (mikrosievert-per-óra) a környezeti dózisintenzitás. Ha ez több hónapig fennmarad, a hazai viszonyok között szokatlanul magas éves lakossági dózist eredményezhet. Ide sem tanácsolható a kiutazás, ha valakinek halasztható teendői vannak.

Aszódi Attila szerint nagyon nehéz megbecsülni, hogy mi történhet még az atomerőműben. Nagy valószínűséggel hónapokon keresztül lesz még környezeti kibocsátás. Ha ez a mostani szinten maradna, a 30 kilométeres körön kívül érdemi egészségügyi kockázattal nem kell számolni.

Aszódi Attila ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben nagyobb környezeti kibocsátás lehetőségét sem lehet kizárni. A hétvégi közlemények szerint a japán illetékesek nitrogéngázt terveznek bejuttatni az 1. reaktor hermetikus védőépületébe. Ez arra utal, hogy nem biztosak az 1. reaktorban lévő sérült üzemanyag elégséges hűtésében, így további hidrogénképződést sem tartanak kizártnak (a nitrogén ún. inert gáz, amivel lecsökkenthető a hidrogénrobbanás veszélye, ha keletkezne hidrogén). Ha újabb hidrogénrobbanás történne, a március 12-15. időszak robbanásait követő kibocsátásokhoz hasonlóra lehetne számítani.

A hétvégén bemutatott videofelvételek tanúsága szerint a 4. reaktor pihentető medencéjéből továbbra is gőz száll fel, ami arra utalhat, hogy az ott lévő üzemanyagok nincsenek teljesen víz alatt. Ha ez így van, ott további üzemanyag-sérülés és radioaktív kibocsátás lehetséges. Kis valószínűséggel, de elképzelhető, hogy a kibocsátás intenzitása jelentősen meghaladja a mostani értéket.

Az 1., 2., 3. reaktorban, valamint az épületükben található pihentető medencében, illetve a 4. blokki pihentető medencében volt üzemanyag-sérülés. Ennek következtében üzemanyag-olvadás és geometriai átrendeződés is minden bizonnyal bekövetkezett, írja Aszódi Attila. Mivel ezek a pihentető medencék a korábbi hidrogénrobbanások által súlyosan rongált csarnokokban, a reaktorépületek felső részében vannak, innen a külvilág felé jelenleg semmi nem korlátozza a kibocsátást.

Ennek megszüntetése az elhárításon dolgozók egyik legfontosabb feladata jelenleg. Az épületek további sérülése (pl. újabb földrengés miatt vagy most nem ismert belső esemény miatt) sem zárható ki. Ilyen események esetén újabb jelentősebb kibocsátások lehetségesek. olvasható az elemzésben.