A Le Figaro szerint ultrakonzervatív szöveget fogadott el a parlament, bőven vannak vitatott pontok az alkotmányban. A The New York Times a legvitatottabb intézkedései egyikének az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését nevezte a költségvetési és adóügyi kérdésekben.
Az új magyar alkotmány vitatott pontjairól közölt összeállítást keddi számában a Le Figaro. A konzervatív francia újság megfogalmazása szerint "a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg".
Maurin Picard bécsi keltezésű írásában kitért arra, hogy szombaton és vasárnap több ezren tiltakoztak azon intézkedések ellen, amelyekről úgy gondolják, hogy diszkriminatívak az ateistákkal, a homoszexuálisokkal vagy a csonka családokkal szemben.
A Le Figaro úgy véli, hogy "az Orbán-alkotmányban, ahogyan azt az ellenzék és a média nevezi" bőven vannak vitatott pontok. Ilyennek jelöli meg a lap a vallásra és a hagyományos értelemben vett családra való utalásokat, amelyek emlékeztetnek Magyarország "ezeréves történelmében" a kereszténység szerepére.
Egy másik, a meleg és leszbikus szervezetek által hevesen támadott passzus - mint a lap rámutat - meghatározza, hogy az alkotmány "védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot".
Az új alkotmány visszalép az abortusz jogának a terén, amit eddig igen széles körben engedélyeztek Magyarországon, mégpedig azzal a kitétellel, hogy "minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg", hozzátéve azt is, hogy "az emberi méltóság sérthetetlen" - írja a lap. Az új alkotmány vitatott pontjai közé sorolja a szerző a határon túli magyaroknak járó állampolgárság megerősítését is.
A 2010-es választásokon elszenvedett veresége óta nagyon meggyengült szocialista ellenzék a lap szerint még reménykedik abban, hogy az eljárás antidemokratikus voltát elítélve megállíthatja a folyamatot. Több civil szervezet, köztük a Társaság a Szabadságjogokért is úgy ítélte meg, hogy "egy egypárti alkotmány nem méltó egy jogállamhoz" - tette hozzá a cikk szerzője.
"Ultrakonzervatív alkotmányt fogadott el Magyarország" címmel számolt be a magyar alaptörvény hétfői parlamenti megszavazásáról a Le Monde. Az újság a beszámolójában kiemelte az istenre, a kereszténységre és a hagyományos családmodellre utaló passzusokat, rámutatva, hogy a kritikusok szerint a szöveg hátrányosan megkülönbözteti az ateistákat és más vallások követőit.
Beszámolt továbbá arról, hogy a törvény ötvözi a politikai és az etnikai nemzet fogalmát, és lehetőséget teremt a szavazati jog kiterjesztésére a határokon kívül élő magyarok számára, ami konfliktust okozhat az olyan, nagy magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos országokban, mint Románia, vagy Szlovákia. A francia lap kiemelte azt is, hogy az új alaptörvény megnyitja az ajtót az abortusz esetleges tilalma előtt, korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét és lehetőséget teremt az államfőnek a parlament feloszlatására.
"Noha az Európai Unió, sőt az ENSZ is kritizálta, hogy hiányoznak a végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti megfelelő fékek és ellensúlyok, a magyar parlament mégis új alkotmányt fogadott el hétfőn, az ország uniós elnökségének félidejében" - reagált az alaptörvény elfogadására a The New York Times.
Az amerikai napilap a jogszabály legvitatottabb intézkedései egyikének az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését nevezte a költségvetési és adóügyi kérdésekben, valamint azt, hogy a törvény lehetőséget ad az államfőnek a parlament feloszlatására, ha az nem fogadja el a költségvetést.
A The New York Times azt írja, hogy a januárban érvénybe lépő alkotmány nem talált támogatásra az uniós tagországok tagok törvényeinek vizsgálatával és az alkotmányjogi problémák elemzésével foglalkozó Velencei Bizottságnál. A testület ugyanis a múlt héten megkérdőjelezte az alkotmányozási folyamat átláthatóságát, valamint azt, hogy csorbítják az Alkotmánybíróság jogkörét.
Történelmi pillanatnak és nagyon jó kezdetnek nevezte az új magyar alkotmány elfogadását Maximilian Teleki a legnagyobb egyesült államokbeli magyar ernyőszervezet, a Magyar Amerikai Koalíció (HAC) elnöke, aki ugyanakkor alapvetőnek nevezte, hogy minden magyar állampolgár a lakhelyétől függetlenül szavazati joghoz és képviselethez jusson a magyar parlamentben.
"A szavazati jog olyan alapvető dolog, mint a levegő, amit belélegzünk. Véleményem szerint nem kérdéses, hogy minden állampolgárnak meg kell adni a szavazati jogot, függetlenül a lakhelyétől" - jelentette ki Maximilian Teleki, hozzátéve: "Optimista és türelmes ember vagyok. Lehet, hogy a változáshoz időre lesz szükség, de ez nagyon fontos ügy."