Csak az elszomorítóan langyos magyarországi tüntetéskultúra miatt okozott meglepetést, hogy a Fidesz-korszak, sőt talán az egész új demokrácia legtökösebb tüntetői eddig a rendvédelmi dolgozók. A világ legkreatívabb tüntetői ugyanis hagyományosan az egyenruhások, azon belül is a tűzoltók. A dolog nem független attól, hogy mivel dolgoznak nap mint nap: paksamétáikat rázó adóellenőrök vagy krétát csikorgató tanárok nem lennének jó vágóképek a híradókban, ellentétben a jól kiválasztott köztereket vízzel, habbal vagy füsttel elárasztó tűzoltókkal.
“Eljöhet az idő, amikor a vezetők már nem tudják megőrizni a tüntetések békés jellegét” – mondta Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, miután hétfőn Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett. Eddig is ők voltak a legéletképesebb kormányellenes demonstrálók, a mondat pedig alig burkoltan fenyegető. A külföldi kollégák példái mutatják, hogy az egyenruhások nem szoktak a levegőbe beszélni.
A tökös tűzoltótechnika remek példája volt az a 2010. januári, brüsszeli tüntetés, ahol az előléptetési rendszerrel elégedetlenek habbal bénították le a belga főváros centrumát, azzal borították be a kivezényelt rendőröket és több kormányépületet is, tüzeket gyújtottak és oltottak el az utcán, miközben veszettül szirénáztak. Jellemző a hangulatra, hogy a híradófelvételeken egy rakás hahotázó, tiszta hab rohamrendőr látható.
Hasonló demonstrációt rendeztek ugyanott idén március végén is, ami nem véletlen, a rendőrök elárasztása ugyanis ősi belga szokás.
A hangulat nem mindig ilyen tréfás a tűzoltóbulikban. Szintén 2010 januárjában tüntettek 500-an a spanyolországi La Corunában, de a dolog vége rendőrroham lett, gumibotozással és gumilövedékekkel, amire a nem ijedős tűzoltók kövek és útjelző táblák dobálásával válaszoltak.
A habozás régi trükk, de nem érdemes petárdázással kombinálni, 2001-ben Lille-ben ugyanis így szakadt le egy tüntető tűzoltó keze.
Van élet a fecskendőn túl is, jót lehet variálni például az egyenruhával. Egy 2008. novemberi, barcelonai demonstráció részeként tűzoltóruhás próbababákat lógattak a parancsnokság épületére.
A csődbe ment görögök megszorító intézkedései a tűzoltókat is felzaklatták, akik hangos, de aránylag erőszakmentes menetekkel és füstbombaégetéssel reagáltak a sokkterápiára.
Általában a rendőrök sem sokkal puhábbak a fecskendős kollégáknál. Azt még írhatjuk a forradalomhoz közeli helyzet számlájára, hogy az idén tavaszi, egyiptomi forrongás közben többször előfodult: tüntető rendőrök csaptak össze katonákkal, miután lövések dördültek. Az akcióknak több súlyos sérültje is volt. Sőt valószínűleg tiltakozó rendőrök gyújtották fel januárban a belügyminisztérium épületét.
Erős előadást hoztak össze azok a sztrájkoló és tüntető pakisztáni rendőrök is, akik tavaly januárban szolgálati fegyvereikkel lövöldözve, égő autógumikból úttorlaszokat építve és járókelőket összeverve vonultak az utcákon Beludzsisztán tartományban, majd a csúcsponton megostromolták a kormányzó rezidenciáját.
Majdnem ilyen kemények voltak azok a román zsaruk, akik 2010 szeptemberében vuvuzelát fújva vonultak végig Bukaresten. De a csúcsteljesítmény az ecuadori rendőrök nevéhez fűződik, akik 2010 szeptemberében buktak ki azon, hogy nem emelik eléggé a fizetésüket a válság miatt.
Nem voltak igazán sokan, de a pár száz profi bebizonyította, hogy tapasztalattal és sok elszántsággal szinte bármi megvalósítható. Utcákat torlaszoltak el barikádokkal, órákra megbénították Quito nemzetközi repülőterét, majd elérték a maximumot. Rafael Correa elnököt és kíséretét beszorították egy épületbe, aztán amikor kimerészkedtek, könnygázgránátokat lőttek ki rájuk, és lelocsolták őket forró vízzel. "Itt vagyok, ha meg akarnak ölni, csak tessék!" – harsogta a könnyező elnök, de nem akarták megölni, így volt alkalma kihirdetni a rendkívüli állapotot.
A bizarr, gyakran önveszélyes tüntetéseikről híres dél-koreaiak külön kategóriát képeznek. Emberre nem volt veszélyes, vizuálisan annál erősebb volt az a 2007-es demonstráció, amin a kommandós tüntetők öt darab, a szöuli japán nagykövetség előtti úttestre helyezett levágott kutyafejjel emlékeztek egy 1919-es japánellenes tüntetéssorozatra.
Szintén 2007-es az az egyenruhások által szervezett akció, ami talán a leginkább sokkolta a világot. Egy helyőrség elköltöztetése ellen úgy tiltakoztak az érintett katonák, hogy köteleket csomóztak egy két hónapos malac négy csülkére, majd elevenen darabokra szaggatták az állatot.
Egy szó, mint száz, nem kell elájulni a magyar rendvédelmisek eddigi svungos teljesítményétől, tőlük ez az elvárható minimum, ha nem akarnak szégyenben maradni a külföldi kollégákhoz képest.
Aztán hogy mi lesz, ha a vezetők nem tudnak békés jelleget őrizni, azt majd meglátjuk. Ha meglátjuk.