A szlovák parlament nem szavazta meg az ellenzéki Smer főügyészjelöltjét, így Iveta Radicova miniszterelnöknek nem volt oka lemondania, ahogy azzal korábban fenyegetőzött. Legközelebb már nyílt szavazáson döntenek a jelöltről, így kevés az esélye a decemberben előforduló átszavazásoknak, a kormánykoalíció fél év után végül túlléphet az egységet bomlasztó problémán.
A szlovák kormány sorsa múlt a keddi főügyészválasztáson, Iveta Radicová miniszterelnök ugyanis ismételten azzal fenyegetőzött, lemond posztjáról, ha megválasztják az ellenzék jelöltjét, azonban Dobroslav Trnka nem kapott elég szavazatot.
Miután Jozef Centés, a négypárti kormánykoalíció jelöltje pénteken visszalépett, egyedül a Smer által támogatott Trnkára lehetett szavazni. Megválasztásához 76 szavazat kellett volna, ehhez kormánypárti képviselők átszavazására lett volna szükség. Az egyik decemberi, sikertelen főügyészválasztással ellentétben azonban ezúttal összezárt a koalíció. Mind a 150 képviselő leadta szavazólapját, 70-en Trnka mellett szavaztak, 17-en ellene, 29-en tartózkodtak, 34 szavazat pedig érvénytelen volt. A kormánykoalíciónak 79, az ellenzéknek 71 képviselője van a parlamentben.
Ha Radicová tényleg lemondott volna, akkor megbukik a kormány, a négy koalíciós pártnak pedig egy közös jelöltet kellett volna találnia, különben legnagyobb pártként a Smer kaphatott volna kormányalakítási megbízást, de akár még az előrehozott választás lehetőségét sem lehetett volna kizárni.
Így azonban a koalíciót már több mint fél éve mérgező főügyészválasztás körüli őrület lassan rendeződhet. A szlovák parlament a köztársasági elnöki vétót felülírva kedden újból megszavazta, hogy a jövőben már nyílt, nem titkos szavazással döntenek a tisztségről. Ezzel elkerülhetik az esetleges átszavazásokat, és legközelebb feltehetően sikerül elfogadtatni a koalíció jelöltjét.
2010 ősze óta a keddivel együtt már ötször nem sikerült megválasztania a szlovák parlamentnek az új főügyészt, miközben az ellenzéki Smer által újra és újra jelölt Dobroslav Trnka főügyészi megbízatása februárban lejárt, azóta helyettese látja el feladatait. Decemberben kétszer is nekifutottak a főügyészválasztásnak a kormánypártok, de mindkét szavazás botrányba fulladt: képviselők kettesével kísérték egymást az urnákhoz, sokan lefényképezték a szavazólapokat.
Először hat képviselő átszavazása miatt Trnka egy szavazattal többet kapott az akkor is jelölt Cenésnél, a többséget azonban így sem szerezte meg. Ellenben rögtön megindult az egymásra mutogatás és az árulók keresése. Néhány nappal később a kormánypártok vezetői már mindenképpen biztosra akartak menni, ezért obstrukcióhoz folyamodtak: a képviselők nem dobták be a szavazólapokat az urnába, nehogy az ellenzéki jelölt kaphasson több szavazatot.
A következő szavazásra készülve már tényleg semmit sem bíztak a véletlenre. A kedden az államfői vétó miatt újból megszavazott törvénymódosítással már decemberben elérték, hogy a jövőben nyílt szavazással dönthessenek többek között a főügyészről is. Ficoék ugyanakkor az obstrukció miatt panasszal fordultak az alkotmánybírósághoz, amely elrendelte, hogy a decemberi feltételekkel, vagyis titkosan kell megismételni a szavazást, függetlenül a törvénymódosítástól.
Bár többen is felszólították őket, hogy vállalják fel magukat, azóta sem derült ki, hogy melyik párt képviselői szavaztak át decemberben az ellenzék jelöltjére, a bizonytalan helyzet pedig a mostani szavazáshoz közeledve újabb vádaskodásokat szült. Daniel Lipsic, KDH-s belügyminiszter például úgy vélte, csakis korrupció vagy zsarolás állhatott a decemberi eset mögött. Ján Figel, a párt elnöke pedig újból előrángatta, hogy az SDKÚ még a legelső szavazáskor nem állt be Eva Missiková, a másik három koalíciós párt által támogatott jelölt mögé.
Közben azonban mindenki sietett hangsúlyozni, hogy kiáll Radicová és a koalíció mellett. Mikulas Dzurinda, az SDKÚ elnöke – miközben sokak szerint éppen a Radicováéval rivális platformja fúrhatta meg korábban a főügyészválasztást - azt mondta, hogy képviselőik Radicová reformjai mellett szavaznak. A KDH, az SaS, és Solymos László, a Híd elnöke is azt állította, hogy képviselőik egyaránt támogatják a miniszterelnököt.
Mikulás Dzurinda a szavazás után úgy vélte, hogy az SDKÚ a kezdetektől fogva korrektül, felelősen és átláthatóan viselkedett. "A választás eredménye jó hír Szlovákiának" - nyilatkozta Radicová. Szerinte Szlovákiában mindenkinek be kell tartania a törvényeket, a zavaros ügyeket következetesen ki kell vizsgálni. Trnkát korábban többen azzal vádolták, hogy akadályozta a Smer és az SDKÚ egyes politikusai elleni vizsgálatokat.
Robert Fico volt miniszterelnök a lehető legtöbb hasznot próbálta húzni a helyzetből, a Smer folyamatosan támadta a koalíciós pártokat, valamint Iveta Radicovát személyesen is. Fico a Paraméter.sk szerint a szavazás előtt azt állította, hogy a koalíció csalással próbálja ellenőrizni a főügyészválasztást, majd a Smer frakcióvezetője kért szót, és azzal vádolta a kormánypártokat, hogy valahogy megjelölik a szavazólapokat.
A Smer már korábban jelezte, hogy ha a kormánypárti képviselők a decemberihez hasonlóan most sem adják le a szavazólapokat, akkor újból alkotmánybírósághoz fordulnak. Azt sem zárta ki, hogy Centés visszalépése is sértené az alkotmánybíróság határozatát. A keddi szavazás hitelesítői semmilyen kifogással nem éltek, de Fico szerint nem rendes titkos szavazás, megismételte, hogy a koalíciós képviselők megjelölték a szavazólapokat, hogy azok ellenőrizhetőek legyenek.
A Bumm.sk szerint a legtöbb szlovák elemző sem hitt abban, hogy Radicová akár a kudarc esetén is valóban lemondana, inkább csak nyomásgyakorlásként fogták fel bejelentését.
A főügyészválasztásnál bejött, de Radicovának már többször is lemondással kellett fenyegetőznie, ez pedig nem folytatható a végtelenségig. Ahogy a Smer már ironikusan megjegyezte, legközelebb majd a portás személye körüli vitában kell pozícióját kockára téve érvelnie a miniszterelnöknek. Nagy kérdés, hogy a kormánykoalíció meddig tudja elkerülni a komolyabb válságot, amely szakadással fenyegethetne.
A 2010 nyarán rendezett parlamenti választást nagy fölénnyel az addigi miniszterelnök Robert Fico pártja, a Smer nyerte, de koalíciós partnerek híján (a Szlovák Nemzeti Párt alig jutott be a parlamentbe, a Meciar-féle HZDS pedig kimaradt) nem tudott kormányt alakítani.
Így rendkívül vegyes koalíció vette át a kormányzást, és ez okozza a mostani bajokat is: ennek tagja a miniszterelnököt is adó Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ), az ultraliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), a nemzeti ügyekben a Smerhez közel álló Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a jó néhány szlovák képviselőt is a parlamentbe küldő, a magyar–szlovák megbékélést hirdető Híd.
A koalíció legnagyobb problémája, hogy Fico intézkedéseinek visszafordítása mellett nehezen találták meg a közös pontokat, a nyílt főügyészválasztás bevezetése miatt pedig azért is bírálták őket, mert éppen a demokratikus jogok csorbítását vetették a parlamenti választási kampányban Robert Fico előző kormányának szemére.
Az elmúlt évben többször is repedés jeleit mutató kormánykoalíciót a 2010. novemberi szlovák helyhatósági választáson értékelhették először a szavazók a június 12-i parlamenti választás óta. Miközben a Smer tarolt, az SDKÚ olyan szimbolikus helyeken is vereséget szenvedett, mint Pozsony, és több nagyváros is Ficóék kezére került. Februárban a Fico-féle állampolgársági ellentörvényt sem sikerült megakadályozniuk, legutóbb pedig a kisebbségi nyelvhasználati törvény miatt fokozódott a feszültség a Híd és a KDH között.