Módosíthatják az 1985-ben létrehozott schengeni egyezményt az arab világ forrongásai elől Európába áramló menekültek miatt, így átmenetileg újból bevezethetik a határellenőrzéseket. Az Olaszország és Franciaország nyomására kidolgozott javaslatról június végén döntenek a tagországok, amelyek a pénzügyi mentőcsomagok körüli vita után újabb területen kerültek szembe egymással.
Most még szabad az út a portugál partoktól egészen Oroszországig, de könnyen megremeghet a határok nélküli Európa álma, ha az Észak-Afrikából érkező menekültek miatt különleges esetekben újból határellenőrzést vezetnek be a schengeni övezetben a tagországok. Miközben a bevándorlásellenes pártok hasznot húznának a menekültpánikból, az egységes Európa egyik régi alapelve körüli vita csak újabb feszültségforrást jelent a gazdasági válság alatt már megviselt Európai Unióban.
A belső határellenőrzés visszaállításának kérdése az elmúlt hónapokban, elsősorban az arab világ eseményei miatt került előtérbe. Január elején Európában is sokan ünnepelték a tunéziai forradalom gyors győzelmét, azonban a nem sokkal később meginduló menekültáradatnak már nem örültek annyira Olaszországban és Máltán.
A líbiai konfliktus elfajulásával onnan is több tízezren indultak útnak elsősorban Olaszországba, az afrikai partokhoz közeli Lampedusára pedig még mindig százak érkeznek naponta. Az olasz kormány nehezményezte, amiért csak lassan körvonalazódott a közös európai fellépés, Brüsszelből viszont bírálták, hogy az olasz hatóságok sok bevándorlót hazatoloncoltak, valamint bűncselekménynek nyilvánították, ha valaki többször is illegálisan lép az országba.
Az olaszok úgy próbáltak nyomást gyakorolni a többi országra, hogy tízezer menekültnek adtak ideiglenes tartózkodási engedélyt, és így szabad utat a schengeni övezetben. Franciaország válaszul ideiglenesen lezárta a közös határszakasz egyik vasútállomását, ahonnan visszafordították az érkező menekülteket. A kezdetben csupán francia-olasz határvitát Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök végül egy Jose Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött közös levélben zárta le.
A belső határellenőrzést megszüntető és a külső határok közös ellenőrzését erősítő schengeni egyezményt 1985-ben hozták létre, jelenleg 22 EU-tagország, valamint az unión kívüli országok közül Izland, Norvégia és Svájc is a tagja, több mint 400 millió ember él az övezeten belül. Nem tartozik bele Írország és az Egyesült Királyság, Bulgária, Románia és Ciprus pedig nem teljes jogú tag.
A két vezető a schengeni egyezmény módosítását kérte Brüsszeltől, szerintük ugyanis enélkül nem lehet rendezni az Észak-Afrikából érkező illegális bevándorlók ügyét, amelynek minden tagállamra nézve következményei vannak. Azt akarták elérni, hogy nagyobb migrációs hullám veszélye esetén a tagországok ideiglenesen visszaállíthassák a rendszeres ellenőrzést valamelyik belső határszakaszukon. Az Európai Bizottság a francia-olasz kérés miatt úgy döntött, hogy javaslatokat dolgoz ki a bevándorlásról, amelyet előző csütörtökön ismertettek a tagországok belügyminisztereivel.
Az addigi vitánál is nagyobb felzúdulást keltett, amikor egy nappal az ülés előtt Dánia bejelentette, hogy három héten belül visszaállítja a szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket a Svédországgal és Németországgal közös határszakaszokon, amit a határokon átívelő bűnözés, a drogkereskedelem és az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel indokoltak.
A dán lépést a Telegraph szerint a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Dán Néppárt nyomására vezették be, ugyanis a kormány nélkülük nem tudta volna elfogadni a gazdasági akciótervét. A Dán Néppárt nem véletlenül erőlteti a kérdést, egy felmérés szerint ugyanis a dánok kétharmada akar a jelenleginél keményebb határellenőrzést, a határmenti településeken sokan az illegális bevándorlókat okolják a lopások megszaporodásáért.
Soren Pind, dán integrációs miniszter azt mondta, hogy a lehető leginkább tiszteletben tartják a szabad utazás elvének legfontosabb szempontjait, és az intézkedéssel nem sértik meg a schengeni egyezményt. Emellett ugyanakkor úgy vélte, hogy az EU-nak őszintén beszélnie kell a határok megnyitásának hátulütőiről.
Az Európai Tanács egyelőre vizsgálja a döntést, de már jelezte, hogy nem fog késni a válasz, ha úgy ítélik meg, hogy Dánia megsértette a szabályozást, és Cecilia Malmström belügyi, valamint Viviane Reding, igazságügyi EU-biztos is hangosan aggódott a lépés miatt.
A legkeményebben Németország ostorozta a dánokat, szerintük a mozgás szabadsága olyan erény, amelyet nem lehet belpolitikai okok miatt feláldozni, a vámellenőrzések visszaállítását pedig elfogadhatatlannak tartják. A német újságok a politikusoknál is élesebben ítélték el Dániát, de kijutott a bírálatokból a határellenőrzések szigorítását először sürgető Olaszországnak és Franciaországnak is.
Csütörtök este már Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter is arról beszélt, hogy szükség esetén átmenetileg visszaállíthatják az ellenőrzéseket az olasz határon az észak-afrikai menekülthullám miatt, és ehhez akár a hadsereg segítségét is kérhetik. Michael Spindelegger külügyminiszter azt már megerősítette, hogy a Világgazdasági Fórum júniusi regionális találkozója alatt bevezetnek időleges ellenőrzést, ahogy azt a 2008-as foci Európa-bajnokság alatt már megtették.
Pénteken már a jobboldali Svájci Néppárt, a legerősebb svájci párt alelnöke, Christoph Blocher is úgy vélte, ismét ellenőrizniük kellene a külföldről érkezőket, és akár a schengeni egyezményből is ki kellene lépniük. Mint mondta, Dánia EU-tagállamként nem léphet ki a schengeni egyezményből, Svájc azonban megteheti ezt. A Guardian szerint az SVP jól ráérzett, hogy hasznot húzhat a kérdésből az októberi választások előtt.
A közös, európai álláspont egyelőre hivatalosan még nem született meg. A schengeni egyezményben a jelenlegi megfogalmazás a közrendet, vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén teszi lehetővé a határellenőrzések átmeneti bevezetését. Ezt futballhuligánok ellen igen, több tízezer bevándorló esetében viszont nem lehet alkalmazni.
A csütörtöki ülésen az EU-tagországok belügyminiszterei támogatták azt a javaslatot, amely különleges esetekben a schengeni-övezethez tartozó országoknak is engedélyezné a belső határellenőrzések visszaállítását. Emellett ugyanakkor kiálltak az útlevélellenőrzés nélküli utazás szabadsága mellett, és Cecilia Malmström szerint abban is egyetértettek, hogy semmilyen lépéssel nem akarják gyengíteni a schengeni egyezményt. A határellenőrzést csak ideiglenesen és csak a legvégső megoldásként lehetne visszaállítani, arról egyelőre azonban még nem döntöttek, hogy ez pontosan mit jelentene.
A következő hetekben tovább folytatódhat a vita, de a döntésre a június 24-i EU-csúcsig biztosan várni kell, de utána még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia az előterjesztést ahhoz, hogy az valóban életbe léphessen. A parlament pár hónap alatt dönthet, de az is elképzelhető, hogy több mint egy évig elhúzódik a megoldás. Az EP-ben a szocialisták és a liberálisok úgy vélték, egy olyan alapszerződés, mint a schengeni egyezmény módosítása magának az Európai Uniónak az alapjait kérdőjelezhetné meg, minthogy a szabad mozgás az egyik olyan alapvető érték, amelyre az Unió épül. Az Európai Néppárt és a Zöldek viszont üdvözölték a tervezetet.
Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a schengeni határok kérdése még sokáig, a júniusi csúcs után is napirenden marad, mivel egyre több országban láthatnak benne Dániához és Svájchoz hasonlóan politikai nyereséget egyes pártok.. Svédországban és Finnországban is megerősödve kerültek be a parlamentbe a legutóbbi választásokon a bevándorlásellenes pártok, és Franciaországban is a 2012-es elnökválasztási kampány meghatározó eleme lehet a kérdés.
Közösségi szinten a schengeni rendszer átalakításának kérdése azért jelent különösen komoly problémát, mert egy újabb területen kerülhetnek szembe egymással tagországok, miközben már a gazdasági válság és a pénzügyi mentőcsomagok körüli vita is megtörte az egységet. Több országban is megkérdőjelezték a Portugáliának, valamint Görögországnak nyújtandó segélyek ütemezését vagy létjogosultságát, a schengeni egyezmény módosítása körül leginkább a francia-olasz és a német álláspontok ütközhetnek majd.