A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) 2004-ben emelt vádat Goran Hadzsics egykori horvátországi szerb vezető ellen. Szerbiában azóta próbálnak a nyomára bukkanni – sikertelenül. Horvátország 1997 óta próbál a nyomára bukkanni.

Az 1958-ban született Goran Hadzsics a Szerb Demokrata Párt vukovári titkáraként 1991-ben síkraszállt Kelet-Szlavónia Szerbiához csatolásáért, s a szerb-horvát háború egyik főszereplője volt.

Pártolta Nagy Szerbia létrehozásának kísérletét, amelynek első aktusa a Krajinai Szerb Köztársaság 1991-es kikiáltása volt. A bábállamnak 1994-ig elnöke is volt. A Krajinát a horvát hadsereg 1995-ben visszahódította.

Hadzsics még a 2004-es vádemelés napján sietve elhagyta újvidéki villáját, a szökést pedig megörökítették az ENSZ-törvényszék ügyészségének nyomozói, akik megfigyelés alatt tartották a házat.

A rendőrök másnap érkeztek meg, hogy előállítsák a vádlottat, de addigra már csak hűlt helyét találták.

A szökése után Oroszországban, majd Belaruszban talált menedéket, de a sajtóhírekben montenegrói, szerbiai és vajdasági kolostorok is szerepeltek. (Mladicsnál is felbukkant az elmúlt években a belarusz-szál, végül mégis Szerbiában fogták el.)