Jól hangzó ígéretektől és illúzióktól mentes kampány végén előrehozott választást tartanak Portugáliában, ahol a pártok és a választók is tisztában vannak vele, csak az a kérdés, ki vezényelje le a következő három évben a nemzetközi segélycsomag feltételeként szabott kemény megszorításokat.

A jobboldali ellenzék várhatóan elég szavazatot szerez a kormányalakításhoz, azonban a szocialisták is meglepetést okozhatnak. Habár az összes nagy párt elkötelezte magát a szükséges lépések bevezetése mellett, a piacok és az EU is aggódva figyel, a kiélezett helyzetben egy szoros eredményt követő patthelyzet csak tovább súlyosbíthatja az ország válságát. A leendő kormánynak így is meg kell bírkóznia a megszorítások miatt várható társadalmi elégedetlenséggel és utcai tüntetésekkel.

Régóta költekeznek

A portugál gazdaság a 2008-ban kirobbant gazdasági válság óta gyengélkedik látványosan, de az ország költségvetési egyensúlyi problémái régebbre nyúlnak vissza. Az euróövezethez 1999-ben csatlakozó Portugália volt az első, amely ellen már 2002-ben úgynevezett túlzottdeficit-eljárás indult. Néhány konszolidáltabb év után 2005-re majdnem 6 százalékra futott fel a hiány, ekkoriban a 2004-es labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások is megterhelték a lisszaboni büdzsét.

Ezután három nyugodtabb év következett 3-4 százalékos hiánnyal, ami után a válság hatására ismét meglódult, és 2009-ben 10,1 százalékra duzzadt a deficit. Ezt jelentősen 2010-re sem sikerült korrigálni, a hiány mindössze egy százalékkal csökkent. Az államadósságban sem tudják hozni az EU-ban elvárt szintet: az nem lehetne több a GDP 60 százalékánál – vagy ha igen, csökkenő trendet kellene mutatnia –, ám 2009-ben 83 százalék volt, most pedig már 90 százalék fölött van.

Recesszió és többéves megszorítások várhatóak

A 2005 óta hatalmon lévő, 2009 után kisebbségi kormány alakítására kényszerülő José Sócrates miniszterelnök március végén hiába próbálta átverni a parlamenten azt a megszorító csomagot, amelyre szerinte a hatalmasra duzzadt adósságállomány és deficit kezeléséhez szükség lett volna. Az ellenzék nem szavazta meg az egy éven belül már negyedik megszorító csomagot, Sócrates pedig ígéretéhez híven ezért benyújtotta lemondását.

Így előrehozott választást kellett kiírni, de emellett az ügyvezető kormány április 7-én segítséget kért az Európai Uniótól és az IMF-től az adósságválság kezelésére, enélkül ugyanis nem tudtak volna rendezni egy júniusban kölcsönt és annak kamatait.

Szigorú feltételekkel kaptak mentőövet

Az EU és az IMF május 6-án döntött elvi szinten arról, hogy Portugália három év alatt összesen 78 milliárd eurót kap, ebből az EU 52 milliárdot áll, a maradék egyharmadot pedig az IMF biztosítja. Ezzel Portugália lett Görögország és Írország után a harmadik euróövezeti állam, amely egy takarékossági és konszolidációs programért cserébe nemzetközi támogatást kap átmeneti pénzügyi nehézségeinek áthidalására. A hitelkeretet május végén az EU-tagországok pénzügyminiszterei is jóváhagyták.

A megállapodások három évig, szinte a teljes következő ciklusra megkötik a leendő kormány kezét, amelynek a GDP 9,1 százalékáról előbb 5,9 százalékára, 2014-re pedig 3 százalékára kell csökkenteniük a hiányt. A program elemei közé tartozik egy ambiciózus reformprogram az egészségügy, a közigazgatás, a foglalkoztatás, a szolgáltatások területén, privatizációs lépések, valamint a bankok tőkeerejének megszilárdítása.

Az egyezségben szerepel egyebek mellett a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak befagyasztása 2013-ig, valamint különadó kivetése a havi 1500 eurót (400 ezer forintot) meghaladó nyugdíjakra.

Még tovább is mennének

A legfontosabb pártok egytől egyig elkötelezték magukat a fájdalmas megszorítások mellett, így aztán a választók sem várnak csodákat. A legutolsó közvélemény-kutatások alapján 37 százalékával a legerősebb pártnak jósolt jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterelnökjelöltje, Pedro Passos Coelho szerint Sócrates hazudott a választóknak, és a csőd szélére kormányozta az országot. Újraválasztásával Portugália nem kerülheti el Görögország sorsát, hangoztatta.

A PSD vezetője még a megállapodásokban szereplő elvárásoknál is komolyabb változtatásokat, gazdasági modellváltást ígért. A költségvetési kiadások megvágása mellett leállítaná a fontosabb infrastrukturális beruházásokat, jelentősen csökkentené a köztisztviselők számát, és mérsékelné az állam szerepét a gazdaságban, számos állami tulajdont privatizálnának. A munkaköltségek csökkentését különadókkal kompenzálnák.

Coelho ugyan az 1990-es években már nyolc évig volt képviselő, de egyébként nem rendelkezik túl sok politikai tapasztalattal. Az elmúlt évtizedben visszatért az üzleti szektorba, mielőtt másfél évvel ezelőtt a PSD elnökének választották. Szerinte ugyanakkor éppen a jó üzleti kapcsolatai miatt is alkalmas a jelenlegi válság megoldására.

A félelmekre alapozott

A másik oldalon az elfogadottságát még a 2004-es Eb idején sportminiszterként megalapozó Sócrates miniszterelnök népszerűsége ugyan alaposan visszaesett, azonban hatékonyan használta ki a PSD privatizációs terveivel szemben élő félelmeket, amikor hangsúlyozta, hogy a jóléti államot csakis a szocialisták képesek fenntartani. Részben ennek tulajdonítható, hogy a szocialisták a felmérések szerint nem estek vissza drasztikusan, a szavazatok 31 százalékára számíthatnak.

A korábban a portugál George Clooneynak is nevezett Sócrates azt állította a kampányban, hogy az utolsó pillanatig próbált megoldást találni a válságra, azonban amikor az ellenzék nem szavazta meg márciusban újabb megszorító csomagját, már nem kerülhették el az IMF-segítséget. Egyben úgy vélte, hogy a szükséges megszorítások bevezetését nem szabad egy olyan tapasztalatlan politikus kezébe adni, mint Coelho.

Jobboldali koalíció a legvalószínűbb

A felmérések szerint ugyan egyik nagy párt sem szerezné meg a többséget a 230 fős törvényhozásban, azonban a szociáldemokraták várhatóan koalíciót köthetnek a hagyományos szövetségesüknek számító, 12 százalékra jósolt konzervatív néppárttal (CDS-PP). Elvi szinten a feladat súlya miatt egy nagykoalíciót sem lehet kizárni, ugyanakkor a két jobboldali párt már jelezte, hogy nem hajlandó együttműködni José Sócratesszel, bár előfordulhat, hogy a kormányfő pártja veresége esetén lemond a pártelnökségről is.

A sok bizonytalan miatt az elemzők azt sem zárják ki teljesen, hogy nagy hajrában végül Sócrates szerzi a legtöbb szavazatot, azonban ebben az esetben mindenképpen kisebbségi kormányra kényszerülne. Egy esetleges patthelyzetnek ugyanakkor bármilyen felállásban súlyos következményei lehetnek.

Nem lesz könnyű végigcsinálni

Az előrejelzések szerint a portugál gazdaság még jövőre is tovább csökken, miközben a már most is rekordmagas, 12,6 százalékos munkanélküliség még nem érte el tetőpontját. Bár a portugál kormány az egyezményhez kapcsolódóan leszögezte, hogy mindent megtesznek a szegényebb rétegek védelmében, az intézkedések és a recesszió együtt súlyos társadalmi következményekkel és növekvő elégedetlenséggel járhatnak.

A közeli Spanyolországban már utcára vonultak a diákok és a szakszervezetek, ha pedig Portugáliában is komoly tiltakozáshullám kezdődik, akkor nem biztos, hogy a most felálló kormány túléli az egész ciklust.