A kínai jogrendszer és a demokrácia fejlesztéséről is beszélt a Nagy-Britanniában tárgyaló Ven Csia-pao kínai miniszterelnök, aki ellen csak néhány tucat tüntető tiltakozott Londonban. A kínai miniszterelnök európai látogatására időzítették két bebörtönzött aktivista elengedését, ennek ellenére egyikük azóta is házi őrizetben érzi magát. A kínai miniszterelnök magyarországi látogatásáról is írtak a külföldi lapok.
Az emberi jogok, a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség más-más módon és formákban érvényesülhet különböző országokban, mondta Londonban Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök, aki szerint Kína nemcsak a gazdaságban, hanem a politikában is szerkezeti reformokat hajt végre.
A Budapestről Nagy-Britanniába érkező Ven elsősorban gazdasági megbeszéléseket folytatott a brit kormánnyal és az üzleti élet vezetőivel, de a David Cameron brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján már más témákról is beszélt. Mint mondta, bízik benne, hogy a holnap Kínájára nem csupán a gazdasági virágzás, hanem egy fejlettebb demokratikus rendszer is jellemző lesz. Kína olyan országgá válik, ahol a törvényesség uralma érvényesül, mondta.
Ven Csia-pao szerint a kínai kormány keményen dolgozik olyan társadalmi problémák megoldásán, mint a szegények és a gazdagok közötti szélesedő különbség és az igazságtalanságok egyéb megnyilvánulásai, hogy a kínai nép egyenlő jogokat élvezhessen gazdasági, politikai és más területeken. A kínai kormány elkötelezett az emberi jogok hazai védelme mellett, az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme már a kínai alkotmányban is szerepel, hangoztatta a kínai miniszterelnök.
Vasárnap emberi jogi aktivisták és Tibet melletti tüntetők kisebb csoportja zavarta meg Ven Csia-pao látogatását egy kínai tulajdonú autógyárnál Birminghamben. A néhány tucat tüntető hangosbeszélőkkel és táblákkal várakozott a gyár előtt, szerintük a kereskedelmi érdekeket nem szabad az emberi jogok elé helyezni.
Közel negyven tüntető gyűlt össze a Mandarin Oriental Hyde Park Hotel előtt is, ahol Ven több megbeszélést folytatott. A "Tibet felszabadul!" feliratú táblákat a magasba emelő tüntetőkkel szemben ugyanakkor egy kétszer akkora csoport Kína mellett demonstrált.
A kínai miniszterelnök európai látogatására időzítették két bebörtönzött aktivista, Aj Vejvej és a kevésbé ismert Hu Csia szabadon engedését Kínában. A látszólagos engedékenység a BBC elemzője szerint ugyanakkor valójában nem jelent haladást, mivel Hu Csia feleségének beszámolója szerint gyakorlatilag házi őrizetben vannak férjével, a lakásuk előtt rengeteg rendőr áll készenlétben.
Habár többen erre számítottak, a gazdasági megállapodásokról szóló cikkek mellett nem indult heves össztűz az emberi jogi helyzet miatt Ven Csia-pao ellen a nyugati sajtóban. Több fontosabb lap is csak a két aktivista kiengedését említi meg.
A Telegraph a brit látogatás elején írt szerkesztőségi cikkében azt írta, hogy a két kínai disszidens elengedése jelezheti, hogy Kína vezetői nem teljesen érzéketlenek a nyugati véleményekre. Ugyanakkor azt is jelzik, hogy a kereskedelmi kérdések, az euró jövője, a gazdasági kilábalás és a terrorizmus elleni küzdelem állhatnak majd a tárgyalások középpontjában.
Edward McMillan-Scott brit liberális demokrata képviselő a politics.co.uk-n megjelent véleményében azt állítja, hogy David Cameron brit miniszterelnök a világ legnagyobb megmaradt zsarnoki rendszerét irányító ember kezét rázta meg a látogatáson. Szerinte hiába engedték el a két aktivistát, ezek a gesztusok nem leplezhetik a brutális realitást. Szabadon engedésük csak rámutat a többi, még mindig börtönben ülő fogoly ügyére. "Egy napon a világ meglátja Kína rejtett arcát, nemcsak a mosolygós reformista Ven Csia-paóét."
Ven hétfőn Németországba érkezik, ott fejezi be európai körútját. A berlini Tagesspiegel honlapján olvasható kommentár szerint bizonytalan, hogy Angela Merkel szóvá teszi-e a kínai kormányfőnek a Kínában tapasztalható emberi jogsértéseket. Az egyáltalán nem valószínű, jegyzi meg a cikk, hogy a kancellár kínai partnere esetleg rákérdez az emberi jogok helyzetére Németországban.
A cikk idézi az Amnesty International 2011-es jelentését, amely például szóvá teszi, hogy Németországban a hatóságok nem megfelelően vizsgálják ki a rendőri jogsértéseket, és utal a romák, az askálik vagy az egyiptomi menekültek visszatoloncolására Koszovóba, holott tudott, hogy hazájukban üldözés vár rájuk. Merkel a kínai kormányfőt abba a Wannsee melletti villába hívta meg a hivatalos találkozó előtt, ahová 1933-ban a német impresszionizmus mestere, Max Liebermann önkéntes száműzetésbe kényszerült, miután a nácik a képeit eltávolíttatták a nemzeti múzeumból és ellehetetlenítették a kulturális életben.
Egy másik német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung a kínai miniszterelnök pénteki és szombati budapesti látogatásáról írt Megvásárolt politika címmel rövid cikket hétfői számában. A konzervatív lap szerint aligha lehetett arra számítani, hogy a magyar fél bírálni fogja a kínai viszonyokat.
Magyarország úgy gondolja ugyanis, hogy túlságosan is szüksége van Kínára. Azzal pedig a magyarok tisztában vannak, hogy a nagyon szoros pénzügyi kapcsolatok közvetlen függőséggel járnak, írják. A globalizáció időszakában mindez nem is kerülhető el, de alapjában véve nem is bírálható. Az sem tilos azonban, hogy valaki már előzetesen megvizsgálja, hogy kitől is kap pénzt - fogalmazott a lap.
Kína pénzügyi potenciálja nem kérdéses, mint ahogy hiteles az a kínai ígéret is, hogy európai elkötelezettségét hosszú távra tervezi. Kína így nyer befolyást Európában, illetve Európára, írta a német konzervatív újság, amely szerint a "megvásárolt politika" fogalma ily módon új jelentőséget kap.
A Luxemburger Wort című lap is kommentálta azokat a pénzügyi ígéreteket, amelyeket Ven Csia-pao tett Magyarországon, európai körútjának kezdetén. "A pénzügyileg erős Kínának a magyarországi elköteleződés teszt. Peking tisztában van nagy felelősségével, amely az Egyesült Államok kiszámíthatatlanná vált államadósságának a kezelésével jár. Washingtonban a lehető legnagyobb figyelemmel kísérik a magyar megoldást" - írta a lap.
Egy kínai Budapesten címmel hozott kommentárt Ven Csia-pao látogatásáról a Sme című szlovák liberális napilap. "Az a tény, hogy a kínai miniszterelnök néhány órára megállt Orbánnál, a magyar diplomácia sikere ugyan, ez azonban a közepes nagyságú törpe és a világ második legnagyobb gazdasága közötti valamiféle különleges kapcsolatok nagy jövőjének hamis vízióján alapul. Ezt a víziót ismerjük Szlovákiában is, de az új kormány szerencsére már elvetette" - írja Peter Schutz, a szerző.
Az újság szerint elmondható, hogy annak a lónak, amely éppen egymilliárd eurós hitelt és a magyar állampapírok pontosan meg nem nevezett volumenének megvásárlását ígérte, nem szabad a fogát nézni. "Ez igaz, ám Kínára támaszkodni a költségvetési egyensúly keresésekor nem egy kikényszerített lépés, hanem annak a nem szokványos, forradalmi útnak a következménye, amelyen elindulva Orbán elvágta magát a Nemzetközi Valutaalap és gyakorlatilag az Európai Unió forrásaitól is" - állítja Schutz.