Szerda délelőtt elkezdődött a volt egyiptomi elnök pere Kairóban, Hoszni Mubarak végül képes volt megjelenni a tárgyaláson, ahol hatalommal való visszaéléssel és a tüntetők elleni erőszak engedélyezésével vádolják. Mubarak minden vádat kategorikusan tagadott. A különleges biztonsági intézkedések mellett megrendezett pert minden nap élőben adja az állami tévé, a Ramadán alatt szünetelő tüntetések hónap végi újraindulása pedig nagyban függhet a tárgyalás állásától.
Hordágyon vitték be a katonai akadémián berendezett alkalmi tárgyalóterembe perének első napján Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnököt, így alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, hogy az infarktuson átesett és állítólag rákos politikus megúszhatja a nyilvános felelősségrevonást.
Szimbolikus jelentősége mellett az ügy gyakorlati fontossággal is bír Egyiptom jövőjére nézve, a Tahrír téren újra tüntető tízezrek ugyanis elsősorban Mubarak és volt minisztereinek elszámoltatását kérték számon a bukása óta az országot vezető katonai tanácson.
A szerdai tárgyalás elnapolása után a volt államfőt a per helyszínéül szolgáló akadémián belüli kórházba viszik, tájékoztatott a MENA egyiptomi hírügynökség.
Mubarakot korrupciós ügyekkel, hatalommal való visszaéléssel, valamint azzal vádolják, hogy engedélyezte éles lőszer bevetését a január végén és február elején ellene tüntetőkkel szemben. Egy vizsgálóbizottság szerint a biztonsági erők legalább 846 embert megöltek, további hatezret pedig megsebesítettek a tüntetések 18 napja alatt.
Az ügyész felolvasta a Mubarak elleni vádpontokat, amelyre a volt elnök a ketrecben fekve annyit reagált, hogy kategorikusan tagadja az összes vádat. Mubarak az áprilisi kihallgatásáról kiszivárgott jegyzőkönyv szerint is tagadta, hogy felelős lenne, azonban a Los Angeles Times szerint az egyiptomi alkotmány alapján az elnök beleegyezése nélkül nem lehetett volna kiadni a parancsot. Ha Mubarakot bűnösnek találják, akkor akár halálbüntetést is kiszabhatnak.
A volt elnök mellett korrupciós ügyekkel vádolt két fiát, a tűzparancs közvetlen kiadásával vádolt Habib al-Adli volt belügyminisztert és hat beosztottját is bíróság elé állították. Az Adlit és hat beosztottját képviselő ügyvéd kifogásolta, amiért védencei ügyét az előző héten összevonták Mubarakéval, emellett tanúmeghallgatásokat indítványozott. A kért tanúk között szerepel Omar Szulejmán volt kémfőnök, és alelnök, valamint Huszein Tantavi tábornok, Mubarak volt védelmi minisztere, és az országot jelenleg irányító katonai tanács vezetője.
Az al-Dzsazíra szerint időnként cirkuszra emlékeztetett az atmoszféra a tárgyalóteremben, amikor felolvasták tüntetők követeléseit is. Egyikük például azt állította, hogy Mubarak valójában már meghalt 2004-ben, azóta pedig egy imposztor vette át a helyét.
Mubarak február 11-i lemondása óta nem mutatkozott nyilvánosan. Fiaival együtt előzetes letartóztatásba helyezték, azonban míg Alát és Gamalt egy kairói börtönben tartják fogva, addig a volt elnök Sarm es-Sejkbe ment, és április 13-a óta egy kórházban őrizték.
A 83 éves elnök kihallgatása közben kapott kisebb szívinfarktust, ezért került kórházba, azonban ügyvédje azóta azt is bejelentette, hogy Mubaraknak gyomorrákja van, valamint az is elterjedt, hogy kómába esett, de ezt a kórház cáfolta. Megromlott egészségi állapota miatt mindenesetre az ügyészség nem tudta átszállítani egy kairói börtönkórházba.
Az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy Mubarak meg tud-e jelenni szerdán a bíróság előtt, orvosai az előző héten arról számoltak be, hogy a volt elnök nem fogad el szilárd ételt. Amr Helmy egyiptomi egészségügyi miniszter ugyanakkor csütörtökön azt mondta, Mubarak elég erős ahhoz, hogy átszállítsák a tárgyalásra.
Többen ennek ellenére is elképzelhetőnek tartották, hogy ügyvédje végül mégis bejelenti majd, hogy a volt elnök nem volt kész az útra, így nélküle kellett volna elkezdeni a tárgyalást.
Kiemelt biztonsági előkészületek előzték meg Mubarak átszállítását Sarm es-Sejkből a főváros külterületén lévő, bukásáig róla elnevezett rendőrakadémiára, ahova szintén elővigyázatosságból helyezték át a tárgyalást. Az épület környékét háromezer rendőr biztosítja. Kedd éjszaka három ember megsebesült, amikor tüntetők csaptak össze egymással a sarm es-sejki kórház előtt.
A rendőrakadémiánál több száz tüntető várta Mubarak érkezését. Kivetítőn figyelik a tárgyalást, a Mubarak-pártiak és a volt elnök elítélését várók között kisebb összecsapásokról érkeztek hírek, tíz embert állítólag őrizetbe vettek.
A pert egy hatszáz ember befogadására alkalmas teremben tartják, Mubarak és a többi vádlott a közepén felállított ketrecben van. A lehető legnagyobb nyilvánosság biztosításáért az egész tárgyalást élőben adja az állami tévé, a bíró pedig azt ígérte, hogy különleges jogköreinek köszönhetően akár minden munkanap folytatódhat a per, így gyorsan a végére érhetnek. Mubarak egészségi állapotától függően ugyanakkor elképzelhető, hogy nem minden tárgyalási napon jelenik majd meg.
Az egyiptomiakat megosztja az országot 30 évig irányító elnök ügye, de a legtöbben szimbolikus mérföldkőnek tartanák Mubarak ítéletét, mivel attól tartanak, hogy a volt elnök valahogy megpróbál kibújni a felelősségre vonás alól. Emlékeztetnek rá, hogy Mubarak feleségének őrizetét megszüntették, miután lemondott kairói villájáról és jótékonysági célra ajánlotta fel vagyonát.
Sokan úgy vélik, hogy ügyvédje csak cselnek használja a Mubarak egyre romló egészségi állapotáról szóló bejelentéseket, hogy így húzza az időt. Az al-Dzsazíra szerint mások úgy vélik, hogy valójában az ország katonai vezetői akarták elkerülni, hogy nyilvánosan megalázzák a volt elnököt. Elemzők szerint attól is tarthatnak, hogy a perben esetleg államtitkok, vagy jelenlegi vezetőkre nézve terhelő információk is előkerülhetnek.
Az országot vezető katonai tanács már májusban beindította a bírósági gépezetet. Az összesen 17 év börtönre ítélt Habib al-Adli volt belügyminiszter mellett, korrupció miatt öt év börtönre ítélték a volt idegenforgalmi, és kényszermunkára a régiségügyi minisztert. Juszuf Butrosz Gáli volt pénzügyminiszter több ügyben 40 év börtönt kapott, míg Ahmed Nazif miniszterelnök egy év felfüggesztettel megúszta. Május végén a bíróság halálra ítélt egy rendőrt, aki húsz tüntetőt lőtt le január 28-án.
Sok egyiptomi ennek ellenére kifogásolta, hogy csak lassan halad az előző rezsim vezetőinek elszámoltatása, Mubarak bukása pedig még nem hozta meg a várt változást, hiszen a választásokra hónapokig várni kell. A volt elnök elleni tüntetéseket idézve ismét több ezren vonultak a Tahrír térre Kairóban, hogy teljeskörű elszámoltatást és a politikai reformok felgyorsítását követeljék.
A katonai tanács vezetői továbbra is azt állították, hogy a demokrácia megalapozása zajlik, és a követelések egy részére reagálva a civilek ügyét kivették a katonai bíróságok hatásköre alól, valamint tizenkét új minisztert is bemutattak, azonban ez még nem csillapította le a tüntetőket.
A tiltakozások többször is – részben feltehetően provokátorok miatt – erőszakba csaptak át, a katonák és a rendőrök pedig gumilövedékekkel és könnygázzal oszlatták a tömeget. Többen meghaltak, sokan megsebesültek ezekben a Mubarak bukása előtti heteket idéző összecsapásokban, ami sokakban csak növelte a bizalmatlanságot a katonai tanáccsal szemben. A katonai tanács szerint ugyanakkor egyesek csak éket akarnak verni a nép és a hadsereg közé.
Az elmúlt hetekben már több tízezres tömeg gyűlt össze a Tahrír téren, előző pénteken pedig már a korábban távolmaradó Muszlim Testvériség és számos iszlamista is csatlakozott a Mubarak február eleji bukása után tartott egyik legnagyobb megmozduláshoz. Sokan aggódva figyelték, hogy a szlogenek is megváltoztak, a „békésen, békésen” mellett az „iszlám, iszlám” kórus és a saria bevezetésének követelése is megjelent, ami nyugtalaníthatja a külföldről figyelőket.
Az egyiptomi tüntetők a hétvégén bejelentették, hogy a hétfőn kezdődő Ramadán, a muszlim böjt idejére, augusztus 29-ig felfüggesztik tiltakozásukat a Tahrír téren, de utána visszatérnek, hogy nyomást gyakoroljanak a katonai tanácsra. Huszonhat politikai párt és mozgalom közös közleményében úgy vélte, hogy az eddigi tiltakozások eredményesek voltak.
Egy időre tehát csillapodhat a feszültség Egyiptomban, azonban a hónap végére kulcsfontosságú lesz, hogyan áll Mubarak pere. Ha úgy tűnhet, hogy a volt elnök ügye lassan halad, vagy esetleg keveslik a büntetést, akkor a tüntetők keményen hangot adhatnak elégedetlenségüknek.