Újabb CIA-ügynökök, nyugállományú katonák és "biztonsági magánvállalkozók" bevetésével kívánja sikerre vinni a mexikói drogkartellek elleni harcot az Egyesült Államok, miután a cél érdekében eddig feláldozott, több milliárd dolláros befektetés eddig kevés eredményt hozott - írta vasárnapi számában a The New York Times.

A lap szerint az elmúlt hetekben a CIA és az amerikai hadsereg civil alkalmazottjainak egy kisebb (két tucat főnyinél kisebb létszámú) csoportja kezdte meg tevékenységét a mexikói hadsereg egyik bázisán, hogy segítse a latin-amerikai ország hatóságait a drogkartellek elleni akciók megszervezésében és az információgyűjtésben. Ezzel Washington túllépte a korábban kizárólag az értesülések megosztására korlátozódó, hagyományos mexikói szerepkörét. Az együttműködés az Irakban és az Afganisztánban felállított fuzionált hírszerzési központok munkájára hasonlít.

Washingtonban és Mexikóvárosban tanulmányozzák annak lehetőségét is, hogy amerikai "biztonsági magánvállalkozók" egy  – az amerikai DEA drogellenes hatóság és a különleges erők veteránjaiból álló – csoportja csatlakozzon a mexikói rendőrség különleges bűnügyi szűrővizsgálaton átesett kábítószer-ellenes különítményéhez.

Az együttműködés új formáit úgy alakították ki, hogy azok egyfelől megkerüljék a mexikói törvényeket, amelyek tiltják, hogy az ország területén idegen hadsereg vagy rendőrség tevékenykedjen, másfelől viszont úgy, hogy megakadályozzák a fejlett amerikai megfigyelő berendezések kikerülését a több esetben korruptnak bizonyult mexikói rendvédő szervektől.

Az Egyesült Államok három éve, még a Bush-kormányzat idején kezdett egyre intenzívebben beavatkozni a mexikói kormány oldalán a drogkartellekkel szemben. A "meridai kezdeményezés" keretében Washington 1,4 milliárd dollárt fordított a mexikói bűnüldöző hatóságok megerősítésére, amiből több tízmillió a Pentagon kontóját terhelte. Az amerikaiak csaknem 4500 új mexikói szövetségi ügynököt képeztek ki és segítenek a drogkartellek elleni hírszerzésben. Az amerikai védelmi minisztérium Black Hawk helikoptereket bocsátott a mexikói hatóságok rendelkezésére, és néhány hónapja a déli szomszéd területe felett drónokról figyeli a gengsztervezérek mozgását.

Jövőre mind Amerikában, mind Mexikóban elnökválasztást tartanak, ezért mindkét fél eredményeket akar felmutatni. Barack Obamának azért tehetnek fel kellemetlen kérdéseket, mert az erőszak már-már azzal fenyeget, hogy átcsap a két ország határán. Felipe Calderónnak arra kell majd válaszolnia, hogy miért ragaszkodik a drogellenes háború eszközeihez, amelyben eddig 45 ezer ember vesztette életét.

A kábítószerek 80 százaléka a mexikói drogbandák közvetítésével érkezik az Egyesült Államok területére, ezért a Mexikónak nyújtott amerikai segítség az elmúlt években gyorsabban nőtt a narkóellenes közdelemben, mint az Afganisztánnak és Kolumbiának adott támogatás. Amíg elmúlt három évben a kétoldalú együttműködésnek köszönhetően a bűnözői csoportok mintegy 30 közép- vagy felső szintű vezetőjét fogták el vagy ölték meg, addig az ezt megelőző öt évben ez csak két alkalommal sikerült.

A két ország hatóságai együttműködnek a februárban meggyilkolt amerikai bevándorlási és vámhivatalnok, Jaime J. Zapata ügyében folytatott nyomozásban, a múlt héten pedig látványos eredményt mutattak fel, amikor őrizetbe vették José Antonio Hernández Acosta drogcsempészt, aki a vád szerint több száz ember, köztük az amerikai konzulátus két alkalmazottjának haláláért felelős.