Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt, s ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki. A szlovák államfő állítását a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt is élesen bírálta, alaptalannak minősítette és visszautasította. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: reméli, az elnöki nyilatkozat csak újságírói tévedés.
"Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen" – jelentette ki Gasparovic abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé.
Az elnöktől azt kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Esterházynak Kassán, Ferdinand Durcansky, volt szlovák nácibarát politikusnak pedig Rajecben a közelmúltban mellszobrot állítottak. Gasparovic megjegyezte: amit Esterházyról mondott, az Durcanskyra is érvényes.
Esterházy János a felvidéki magyarság legfontosabb politikusa volt, a két világháború között több politikai formáció vezetője.
Pályafutását a húszas évek közepén kezdte, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló "csehszlovakizmus" ellenzőjeként lépett fel.
1935-től a csehszlovákiai parlament tagja Kassán. Önrendelkezési jogot, nemzeti, vallási és kulturális téren a fejlődés biztosítását, Szlovákia és Kárpátalja számára autonómiát követelt.
Az első bécsi döntés után a visszacsatolás ellenére Szlovákiában maradt, a mintegy 65-70 ezer "Szlovenszko" magyarral vállalva sorsközösséget. A bécsi döntés után kérte a magyar kormányt, hogy tartsa tiszeleteben a szlovák kisebbség jogait, 1939-ben pedig rádióbeszédben üdvözölte a szlovák állam kikiálltását.
Elutasította mind Benes, mind a magyar kormány ajánlatát, így egyik országban sem lett miniszter. Lapokat adott ki, megalapította a Madách Könyvkiadót Pozsonyban.
A képviselők közül egyedüliként szavazott nemmel a zsidók kitelepítéséről szól törvényjavaslat ellen 1942-ben. A háború alatt sok zsidót, csehet és lengyelt megmentett, többek között 200 zsidó munkaszolgálatost rejtegetett birtokán és nem engedte elhurcolni őket.
1945-ben Gustáv Husák, a helyi ideiglenes szlovák kormány képviselője letartóztatta, mert szót emelt a kassai kormányprogram magyarellenessége ellen. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára itélték Szibériában. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak.
Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt.1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak, tömegsírban nyugszik.
Lánya, Esterházy-Malfatti Alice, 1989 óta igyekszik elérni, hogy Esterházy Jánost Szlovákiában rehabilitálják. Ez máig nem sikerült. 2011-ben, a 110 éve született mártírpolitikus szlovákiai rehabilitációját és boldoggá avatását kezdeményezi a pozsonyi magyar nagykövetség, az Esterházy János Polgári Társulás és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.
"A Magyar Koalíció Pártja fölháborítónak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gasparovic kijelentésével ismételten hozzájárult a történelem meghamisításhoz. Esterházy Jánost csak az azonosíthatja a fasizmussal, aki nem ismeri az ő életútját, illetve tudatos történelemhamisítást végez. A csehszlovákiai magyarság mártírja nyomon követhetően több esetben is elhatárolódott a fasizmustól. Emberszeretete mélyen keresztény vallásából eredt" – áll az MKP Berényi József pártelnök által jegyzett, az MTI pozsonyi tudósítójának megküldött nyilatkozatában.
"Esterházy befeketítése csak megerősíthet minden jószándékú embert abban, hogy Szlovákiában még mindig meghatározó politikai nézet a szlovákiai magyarok másodrangú állampolgárrá minősítése. Esterházy lefasisztázása összefügg azzal is, hogy a hivatalos politika nem hajlandó törölni a jogrendből a kollektív bűnösség elvét. Mindez elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a köztársasági elnök, Ivan Gasparovic nem a szlovák-magyar megértést szorgalmazza, hanem megnyilatkozásaival megszemélyesíti a megosztás politikáját" - zárul a nyilatkozat.
"Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, Esterházy János megítélésében is eltér egymástól a szlovák és a magyar közvélemény. A köztársasági elnök nyilatkozata azonban, amelyben Hitler hívének titulálja Esterházyt, messze átlépte a józan ész határait. Az elnök úr valószínűleg nem ismeri eléggé Esterházy munkásságát..." - tolmácsolta a Híd álláspontját az MTI-nek Bugár Béla, a párt elnöke.
Megdöbbenésének adott hangot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is Gasparovic nyilatkozata miatt. Semjén emlékeztetett arra, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki a pozsonyi parlamentben a zsidó törvények ellen szavazott. Felidézte azt is, hogy Esterházy János "hősiesen gyakorolta az erényeket", és mindvégig elkötelezett volt a katolikus egyház tanítása iránt, ezért nem véletlen, hogy boldoggá avatása folyamatban van.
"Esterházy János emlékének támadása ezért nem csak a magyar nemzet, hanem a katolikus egyház és az egyetemes emberi jogok megsértését is jelenti" – fogalmazott Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes azt mondta: reméli, hogy az elnöki nyilatkozat "nem szándékos támadás, nem is a történelmi ismeretek hiányából fakad, hanem csak újságírói tévedés".
A magyar Külügyminisztérium kedden közleményben utasította el a szlovák köztársasági elnök nyilatkozatát. A Külügyminisztérium sajnálattal és értetlenséggel tapasztalja, hogy Szlovákiában a mártírhalált halt gróf Esterházy János embermentő tevékenységét újra a napi politika tárgyává teszik, áll a közleményben. A tárca megállapította, hogy a konzervatív magyar politikus életútját ma már több országban, többek között Izraelben is méltó módon elismerik.
"A szlovák köztársasági elnök megnyilatkozását elutasítjuk, annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához, melynek érdekében kormányaink az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek" - írta a Külügyminisztérium. A tárca szerint az esetlegesen vitatott történelmi személyiségek, események értékelése a két ország között jól működő történész vegyes bizottság, és nem a politikai szféra feladata.
Nem változtatja meg Esterházy Jánosról alkotott nézeteit a szlovák köztársasági elnök, aki szerint azt a nyilatkozatát sem értették féle, amelyben helytelennek nevezte, hogy szlovák városokban szobrokat állítsanak olyan "megosztó" személyiségeknek, mint Esterházy János vagy Ferdinánd Durcánsky.
Az MTI Hírcentrum megkeresésére Marek Trubac, a szlovák köztársasági elnök szóvivője kedden azt mondta, ők nem tagadják, hogy Esterházy János volt az egyetlen a képviselők közül, aki 1942-ben a zsidók kitelepítése ellen szavazott, de szerinte azzal is mindenki tisztában van Szlovákiában, hogy Esterházy János az elsők között üdvözölte "a fasiszta Horthy-csapatokat", amelyek elfoglalták Kassát.