A két hete a líbiai felkelők Tripoli elleni ostromát irányító egyik parancsnok, Abdelhakim Belhadzs azt állította az Independent brit lapnak, hogy 2004-ben CIA-ügynökök kínozták meg, majd átadták Moammer Kadhafi líbiai vezetőnek.
Belhadsz egy Kadhafi ellen küzdő iszlamista csoportot vezetett az 1990-es években, mielőtt állítása szerint Malajziában elfogta a CIA, majd az ügynökök Thaiföldre szállították és megkínozták. Belhadzs tagadta, hogy az általa alapított iszlamista csoport kapcsolatban állt volna az al-Kaidával, szerinte csakis Kadhafi megbuktatása volt a céljük.
Mint mondta, végül az Abu Szalem börtönbe került Tripoliban, ahol hét éven át tartották fogva, ezalatt pedig rendszeresen megkínozták és magánzárkába is csukták. Az Independent szerint az Abu Szalem börtönben fogva tartott más rabok is azt állították, hogy időnként amerikai tisztviselők is kikérdezték őket Tripoliban.
Az Afganisztánban az 1980-as években az oroszok ellen harcoló Belhadzs katonai tapasztalatai miatt a felkelők egyik leghatékonyabb parancsnoka lett, miután 2010-ben kiszabadult az Abu Szalemből. Így aztán a NATO egyik fontos szövetségese volt a Kadhafi elleni harcban, de állítja, most sem tudja egykönnyen megbocsátani, amit a CIA tett vele korábban.
Az amerikai és a brit hírszerzés, a CIA és az MI6 2002-től szoros és bizalmas kapcsolatokat ápolt a líbiai titkosszolgálattal, állítja a Tripoliban talált százezernyi titkos iratra hivatozva a Time magazin.
Az iratok szerint az amerikaiak 2002 és 2004 között terrorizmussal gyanúsított személyeket adtak át kihallgatásra Líbiának. Állítólag az amerikai hírszerzés egy "Steve" nevű embere Musza Kuszától, a líbiai hírszerzés volt vezetőjétől kérte, hogy a CIA állandó képviseletet létesíthessen Líbiában.
Az Egyesült Államok és Líbia fagyos kapcsolataiban azután következett be enyhülés, hogy Tripoli 1999-ben kiadta az 1988-as lockerbie-i merénylet két elkövetőjét, lemondott a tömegpusztító fegyverek előállításáról, majd a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elítélte a terrorizmust. Az ENSZ 2003 szeptemberében, az Egyesült Államok pedig 2004. szeptember 20-án szüntette meg szankcióit a Kadhafi-rezsimmel szemben.
Az iratok közül előkerült a vallatásra átadott foglyok neve, érkezésének időpontja, a kérdések listája, több külföldi követség és líbiai telefonszám lehallgatásának jegyzőkönyve, valamint egy, az MI6 által elkészített beszédtervezet, amelyben Moammer Kadhafi azt javasolta, hogy a Közel-Keletet változtassák "a tömegpusztító fegyverektől mentes övezetté".
A dokumentumok szerint a CIA és az MI6 cserébe líbiai és más állampolgárságú arabokról szolgáltatott ki Tripolinak információt, a többi között olyanokról, akiket a guantánamói börtönökben hallgattak ki. A dokumentumokban szó esett olyan külföldi - így szomáliai - fegyveres csoportokról is, amelyek tagjai a Kadhafi-rezsimtől kapott anyagi támogatás fejében zsoldosként szolgáltak Líbiában.
A vallatásra kiszolgáltatott, terrorizmussal gyanúsított foglyokról szóló iratokból kiderült, hogy a kiadatásokat annak ellenére végrehajtották, hogy jogvédő szervezetek figyelmeztettek a líbiai büntetés-végrehajtási intézményekben uralkodó embertelen bánásmódra. Egyebek között arra is, hogy a tripoli Abu Szlim börtönben 1996-ban 1200 rabot mészároltak le.