Gyerekprostituáltak, gyanús hadiipari szerződések, korrupció és egy 1905 óta először felállított bíróság is szerepel a volt vagy jelenlegi európai vezetők ellen zajló perekben. Ha a parlament kiadja Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, akár Silvio Berlusconihoz, Jacques Chirachoz és Julija Tyimosenkóhoz is csatlakozhat.
Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának kiadását javasolta kedden a parlament illetékes bizottsága, vagyis ha az Országgyűlés is bólint, ami nem lenne éppen bombameglepetés, nem lesz akadálya, hogy az ügyészség gyanúsítottként hallgassa ki a volt miniszterelnököt Sukoró ügyében. Ha így történik, illusztris társaságba kerül. Számos volt, vagy jelenlegi európai vezető ellen zajlanak különféle eljárások jelenleg.
"Pár hónapon belül elmegyek... távozom ebből a szar országból, amely hányingert kelt... ennyi” – mondta Silvio Berlusconi egy nemrég nyilvánosságra került telefonbeszélgetés felvétele szerint. A legújabb ügyben, amelynek eredménye ez a kiakadás is volt, csak tanú: a főszereplő Giampaolo Tarantini olasz üzletember, akit azzal gyanúsítanak, hogy ötszázezer eurót zsarolt ki Silvio Berlusconi miniszterelnöktől, megígérve, hallgat prostituáltakhoz fűződő kapcsolatáról.
Ezzel már el is jutottunk Berlusconi eddigi legnagyobb botrányához, a Ruby-ügyhöz, melynek tárgya, hogy a miniszterelnök fizetett egy prostituált szolgáltatásaiért, ami önmagában nem lenne törvénytelen, csakhogy a prostituált ekkor 17 éves volt. Ez viszont már az.
A vád szerint Berlusconi híres szexpartijainak egyikén vette igénybe Ruby szolgáltatásait, aztán minden lehetséges módon igyekezett eltusolni az ügyet. Az első tárgyalást rögtön ki is hagyta, arra hivatkozva, hogy a líbiai háború ügyében vett akkor részt egy tanácskozáson. Bár többször is arról beszélt, a legkevésbé sem számít arra, hogy elítélik, az idézett telefonbeszélgetés arra utal, nála is kezd betelni a pohár.
Hétfő kezdődött Jacques Chirac volt francia elnök korrupciós pere. Az ügy tárgya közpénzek elsikkasztása. Feltételezések szerint Chirac fiktív állásokra fizetett ki állami pénzeket, amikor Párizs polgármestere volt 1977 és 1995 között. A vád szerint a valójában nem létező munkákért járó fizetéseket pártjának tisztségviselői kapták meg. Chirac tagadja a bűnösségét, ám ha elítélik, akár tíz év börtönt is kaphat..
Chirac hétfőn arra kérte a bíróság elnökét, súlyos neurológiai problémáit tanúsító orvosi papírjait mellékelve, hogy az eljárás során ügyvédei képviselhessék, mivel "nem képes részt venni a meghallgatásokon". A bíróság hétfőn mérlegelte az exelnök kérelmét, és úgy döntött, Chirac távollétében is folytatódni fog az eljárás.
A leglátványosabb eljárás kétségtelenül Ukrajnában zajlik, Julija Tyimosenko volt ukrán kormányfő ellen, aki kerek perc kijelentette, országáért harcol az ügyben. Az Oroszországgal 2009-ben kötött, az ügyészség szerint Ukrajna számára előnytelen gázszállítási szerződések miatt hivatali visszaéléssel vádolt Tyimosenko hiába kérte többször is szabadlábra helyezését, egyelőre őrizetben van.
A volt kormányfő 2004-ben a Viktor Janukovics jelenlegi elnök ellenében Viktor Juscsenkót az elnöki székbe segítő narancsszín forradalom fő szervezője volt, a 2010 februárjában tartott elnökválasztáson azonban alulmaradt Janukoviccsal szemben. Az ellene felhozott hivatali visszaélés vádját tagadja, és azzal vádolja Janukovicsot, hogy koncepciós perrel akarja eltávolítani a politikai színtérről. Erre minden látványos eszközt felhasznál: nem áll fel a bíróságon, miközben válaszol, és folyamatosan hangoztatja, az ország becsületéért harcol. Támogatóival megtelt az utca többször is Kijevben.
Juscsenko ugyanakkor terhelő vallomást tett rá a bíróságon: azzal vádolta egykori szövetségesét, majd vetélytársát, hogy politikai okokból Ukrajna számára kedvezőtlen szerződéseket írt alá, és zsákutcába juttatta az orosz importgáz áráról folytatott tárgyalásokat.
Bronislaw Komorowski lengyel elnök augusztusi ukrajnai látogatása során azt mondta Janukovicsnak: számos országban úgy vélik, a Tyimosenko ellen indított eljárás politikai indítékú, és ez rossz fényt vett Ukrajnára.
Először ült össze ezen a hétfőn Izlandon az 1905-ben felállított speciális bíróság, ami a bűncselekményekkel vádolt miniszterek fölötti ítélkezésre jött létre, hogy döntösön az ügyben: felelős-e Geir Haarde volt miniszterelnök, amiért 2008-ban nem akadályozta meg az ország pénzügyi összeomlását.
A 60 éves Haarde ártatlannak vallotta magát a terhére rótt vádakban, amelyekben ha bűnösnek találják, akár két év szabadságvesztésre is ítélhetik. Döntés három héten belül várható. A védőügyvédek a vádak ejtését kérték, arra hivatkozva, hogy az ügyben nem teljesül a törvény előtti egyenlőség. Az ügyvédek szerint az izlandi parlament megsértette a szigetország törvény előtti egyenlőséget előíró alkotmányát azzal, hogy "mindössze egyetlen személy ellen emelnek vádat önkényes alapon, objektív megalapozottság és jogi érvek nélkül". A védők az ügyész lecserélését és a vizsgálat érvénytelenítését is kérték, mert szerintük az ügyben nem folytattak le valódi bűnügyi vizsgálatot, a vádirat nem világos, a vádpontok nem elég pontosak.
Hétfőn jelentette be lemondását képviselői mandátumáról, valamint a politikától való visszavonulását Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár a Telekom Austria-botrány miatt. A korrupciós ügyben sajtóértesülések szerint a Schüssel vezette kormányok több tagja és az akkori kormánypártok más politikusai is érintettek. A bejelentés váratlan volt, Schüssel ugyanis mindeddig nem szólalt meg a botránnyal kapcsolatban, és a lemondását követelő ellenzéki kijelentésekre sem válaszolt.
Schüssel tagadta, hogy ő maga vagy pártja felelős lenne a részben állami tulajdonban lévő cégnél gyanított korrupciós ügyekben. Lemondását azzal indokolta, elő akarja segíteni az ügy teljes, politikai befolyástól mentes feltárását. Képviselői megbízatását a hét végén adja vissza.
A jelenlegi koalícióban is részt vevő Osztrák Néppárthoz (ÖVP), valamint volt koalíciós partnereihez, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) és az abból kivált Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű ellenzéki párthoz tartozó politikusok kerültek korrupció gyanújába. A BZÖ a feltevések szerint közvetlenül is kapott jogszerűtlen támogatást a Telekom Austriától. Feltételezések szerint a politikusok több esetben egy osztrák lobbista, Peter Hochegger közvetítésével kaphattak kenőpénzeket.
Ezen a héten kezdődött, de jövő hétig rögtön el is napolták Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök perét. A per tárgya a Patria hadiipari céggel 2006-ban aláírt, 278 millió euró értékű szerződés, ami alapján a finn vállalat 135 páncélozott harcjárművet szállított volna Szlovéniának.
A finn cég 73 százaléka a finn állam tulajdonában van, 23 százalékát pedig az EADS német-francia-spanyol repülőgépgyártó, űr- és hadiipari cég birtokolja. A társaság eddig 30 harcjárművet szállított le. A korrupciós gyanú miatt felfüggesztették a szerződés végrehajtását.
Az YLE finn közszolgálati tévé 2008-ban hozta nyilvánosságra: felmerült a gyanú, hogy a Patria kenőpénzt fizetett Jansának és más szlovén tisztségviselőknek. Jansa az eljárást bohózatnak minősítette.
Bár több szálon is folyik büntetőeljárás Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ellen, augusztus végén történt meg az első vádemelés egy vesztegetési ügyben: e szerint Sanader 1994-1995-ben külügyminiszter-helyettesként közel félmillió euró értékű kenőpénzt kapott a Hypo banktól azért, hogy Horvátország az osztrák pénzintézettől vegye fel kölcsöneit. Sanader tagadja bűnösségét. A politikust tavaly decemberben fogták el Ausztriában, július közepén szállították át Zágrábba, ahol azóta előzetesben van.
Sanader ellen nyomoznak a magyar és a horvát olajvállalat, a Mol és az INA ügyében is. A gyanú szerint Hernádi Zsolt Mol-vezér is részese volt annak az ügyletnek, amelyben Ivo Sanader állítólag tízmillió euró kenőpénzt fogadott el cserébe azért, hogy a Mol irányítási jogot szerezzen az INA fölött, anélkül, hogy a részvények többsége ténylegesen a magyar cég tulajdonába kerülne.