Hiába ígérte Barack Obama választási kampányában Guantanamo bezárását, és rendelte el egyik első intézkedéseként 2009 januárjában a Kuba délkeleti csücskében lévő amerikai támaszpontnál létesített börtöntábor felszámolását, a komplexumban még mindig több mint száz rabot tartanak fogva.
Négy hónappal a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után megérkeztek az afganisztáni háborúban elfogott első foglyok a létesítménybe, amely nagyon hamar a legfontosabb szimbóluma lett mindannak, amit elítéltek George W. Bush terror elleni háborújában. Emberi jogi csoportok azóta is folyamatosan tiltakoznak, hogy megjelentek az első képek a narancssárga kezeslábasban, a földön térdelve összeláncolt rabokról, akiket tárgyalás nélkül tartottak fogva.
Obamának egyelőre csak annyit sikerült elérnie, hogy már kétszáz alá csökkent a fogva tartották száma. Sok rabot haza vagy más külföldi országba küldtek, 2009-ben többek között Magyarország is befogadott egy volt guantánamóit. A tábor létezése azonban még mindig rányomja bélyegét az Egyesült Államok megítélésére.
2002 eleje óta összesen 779 embert tartottak hosszabb-rövidebb ideig fogva Guantanamón, volt köztük 14 éves fiú és 89 éves férfi is. Egy adott időpontban 2003 májusában őrizték egyszerre a legtöbb embert, akkor 680 fogoly volt a táborban.
A Wikileaksen kiszivárgott dokumentumok szerint a téves információkon alapuló őrizetbe vételeken kívül több mint százan pusztán azért kerültek teljesen ártatlanul a táborba, mert például olyan karórát viseltek, amelyhez hasonlót az al-Kaida használt pokolgépek időzítőihez. Többségüket viszonylag hamar elengedték, de többen akár hosszú időre is a táborban ragadtak.
Kínzással felérő vallatásokról is beszámoltak a sokszor csak információszerzés céljából Guantanamón tartott foglyok, akik kihallgatására állítólag külföldi titkosszolgálatok emberei is lehetőséget kaptak. A Wikileaks révén kiderült, hogy Hálid Sejk Mohamed és az al-Kaida egy másik, meg nem nevezett vezetője szerint is nukleáris csapásra készült Európában a szervezet, amennyiben Oszama bin Ladent elfogják vagy megölik. Bin Laden halála utána azonban nem találtak erre utaló nyomot a szolgálatok.
A Voice of America néhány hete a helyszínen járt tudósítója szerint a szeptember 11-ei terrortámadások kitervelésével gyanúsított merénylők és a USS Cole elleni, 2000. október 12-ei merénylettel összefüggésben meggyanúsított rabok külön blokkba vannak zárva. Emellett a legveszélyesebb rabokat a legkomolyabb biztonsági intézkedések mellett tartják fogva, napi húsz órát a magánzárkáikban töltenek, négy órára kimehetnek tévét nézni vagy olvasni, de addig is bilincsben vannak.
A foglyok többségét egy kevésbé szigorú blokkban tartják, ahol éjjel négy órát kell kötelezően a cellájukban lenniük, egyébként szabadon sétálhatnak, találkozhatnak, olvashatnak, játékkonzolokon játszhatnak, ehetnek és imádkozhatnak. Kívülről érkező emberekkel azonban lényegében nincs kapcsolatuk.
A BBC szerint a foglyok tíz százaléka még mindig nagyon radikálisnak mondható, ugyanakkor minden tizedik már megbánta, amit tett. Állítólag a tévében végignézték az egyiptomi, líbiai és tunéziai eseményeket, és úgy látják, inkább azokhoz hasonló felkelésekben kellett volna részt venniük.
Barack Obama elnök 2009-es beiktatása után megpróbálta bezárni Guantánamót, azonban a kongresszus – élen a republikánusokkal – nem engedélyezte, hogy a rabokat az Egyesült Államok területére szállítsák, hogy ott aztán polgári bíróságok elé álljanak. Az ellenzők szerint amerikai nemzetbiztonsági érdekek is sérülhetnének a perek során, ráadásul a terroristák népszerűsíthetnék ideológiáikat, teret kapnának. Sokan úgy vélik, a hazaengedett foglyok is csatlakozhatnak terrorszervezetekhez.
A kongresszus nem szavazta meg a terrorgyanús rabok átszállításához, majd megfelelő biztonsági intézkedések melletti elhelyezésükhöz szükséges forrásokat sem. Éppen ezért május végén újból vádat kellett emelnie a katonai ügyészségnek Hálid Sejk Mohamed és négy társa ellen, mert korábban ejtették ellenünk a vádakat, amikor Obama eltökélt szándéka volt, hogy New York-i polgári bíróságon kezdődjön meg a perük. A kongresszus ellenállása miatt végül Obama úgy döntött, mégis a guantanamói bázison folytatják le az eljárást.
Hiába a több száz elengedett rab és a beszámolók alapján javuló körülmények, a guantanamói börtöntábor bezárása még nagyon messze lehet, így Obama egyik beteljesületlen választási ígérete marad. Legfeljebb második ciklusában várható a létesítmény felszámolása.