Az eddigi leghosszabb időtartamra napolták el hétfőn Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök büntetőügyének tárgyalását. Rogyion Kirejev bíró azzal indokolta döntését, hogy a vádlottnak elegendő időt akar biztosítani a felkészülésre.

Az exkormányfő ellen június óta tartó, a 2009-es ukrán-orosz gázszerződés miatt indított büntetőperben ez az eddigi leghosszabb szünet, amely a tárgyalás utolsó szakaszát, az ítélethozatal előtti perbeszédeket előzi meg. Kirejev bíró döntése az elnapolásról mind a védelmet, mind a vádat meglepte. A múlt pénteken még maga Julija Timosenko is szeptember 15-re várta az ítélethirdetést, a vád pedig a perbeszédre készült.

Az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint Szerhij Szoboljev, a volt ukrán kormányfő nevével fémjelzett politikai csoport, a BJUT parlamenti blokkjának frakcióvezető-helyettese úgy véli, hogy a tárgyalást a nemzetközi nyomásnak köszönhetően napolta el a bíróság, és ez szerinte egyet jelent az ukrán hatalom, Viktor Janukovics államfő és kormánya első vereségével.

Brüsszelben az Európai Bizottság külügyi főképviselőjének szóvivője azt mondta, hogy Catherine Ashton, valamint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pénteken levélben fordultak az ukrán elnökhöz. A szóvivő nem árult el részleteket, ugyanakkor egy brüsszeli diplomatától származó információ szerint a levélben az uniós és a washingtoni diplomácia vezetői aggodalmuknak adtak hangot az ukrán demokrácia helyzete miatt, különös tekintettel Julija Timosenko fogva tartására. Általánosságban megjegyezték, hogy a politikai perek árthatnak Viktor Janukovics megítélésének, ezért az ukrán államfő és kormánya közbelépését sürgették a Timosenko elleni eljárásban.

Az uniós diplomácia vezetője a tervek szerint szeptember végén utazik Kijevbe, hogy Ukrajna uniós társult tagságáról és a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról tárgyaljon.

Az ukrán elnök kétnapos látogatásra Türkmenisztánba utazott, sem ő, sem pedig szóvivője nem kommentálta Julia Timosenko perének elnapolását.

Politológusok emlékeztetnek rá, hogy a perrel a mai ukrán hatalom nemcsak az Európai Unió és az Egyesült Államok, hanem Oroszország bírálatát is kiváltotta, miközben Kijev a 2009-es megállapodáshoz képest kedvezőbb gázárról szeretne megegyezni Moszkvával.