Hatalomátrendeződés folyik a világban, a nyugati világból kelet - Kína - felé tolódik a hatalmi centrum, azonban ez egy lassú folyamat, amit jól kell menedzselni ahhoz, hogy elkerüljük a XX. század hibáit, amikor az ilyen átrendeződések világháborúhoz is vezettek - derült ki Joseph Nye harvardi professzor előadásából, amit a CEU-n tartott hétfőn.
Kína térnyerése lassú folyamat: hiába előzi meg az ország teljes gazdasági teljesítménye az Egyesült Államokét, az egy főre jutó GDP még mindig jóval alacsonyabb, a gazdaság pedig kevésbé kifinomult és innovatív, mint Amerikában.
Arról nem is beszélve, hogy a kevésbé megfogható hatalmi szegmensekben - amilyen például a kultúra - Kína jócskán le van maradva, hiszen minden állami kontroll alatt áll, míg Amerikában Hollywoodtól a világpiacot meghatározó multikig számos nem állami szereplő erősíti az ország befolyását.
"Kína a következő évtizedekben nem fogja lehagyni Amerikát, egyszerűen csak közelebb kerül hozzá" - mondta a professzor. Szerinte azért sem érdemes leírni az Egyesült Államokat, mert nem tudhatjuk, milyen egy ország életciklusa: Nagy-Britanniát mindneki hanyatló államnak hitte, amikor elvesztette amerikai kolóniáit, később mégis az egyik legvirágzóbb korszaka következett be az ipari forradalommal.
Nye, aki Robert Keohane-val együtt a hetvenes években született neoliberális nemzetközi kapcsolat-elméletek atyjának számít, úgy véli, tanulnunk kell a korábbi hibákból, például abból, hogy a XX. század elején Németország megerősödése világháborúhoz vezetett.
Most van időnk felkészülni a változásra és jól menedzselni a folyamatot, "a legrosszabb dolog amit tehetünk, hogy félni kezdünk Kínától" - mondta.
Ehelyett a kooperációra kell helyezni a hangsúlyt, hiszen például a környezeti kérdésekben mindkét oldal nyer az együttműködéssel, de ugyanez igaz a legtöbb gazdasági kérdésre is. Például Kínának gyorsítania kéne azt a folyamatot, ami az export-vezérelt gazdaságtól a belső fogyasztáson alapuló növekedés felé vezet, hiszen az előbbit támogató alulértékelt jüan az egész világgazdaság számára káros, ami visszahat Kínára is.
"Kínának végre fel kéne vállalnia a növekvő hatalmával járó felelősséget - igaz, ezt az Egyesült Államok is csak későn, a második világháború során tette meg -, és a világra gyakorolt hatását figyelembe véve kellene meghoznia a döntéseit" - jelezte a professzor.