A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség legújabb jelentése az iráni atomprogramról sok szempontból már eddig is ismert adatokat gyűjtött össze, de még soha nem utaltak ilyen egyértelműen arra, hogy a programnak vannak fegyverkezést szolgáló elemei. Franciaország minden eddiginél keményebb szankciókat sürget, Oroszország azonban ellenzi az újabb korlátozásokat. Az újraválasztására készülő Barack Obamának nem hiányzik a háború, a megelőző csapással fenyegetőző Izrael pedig kivárhat, de tavasszal válaszúthoz érkezhetnek az érintett hatalmak.
A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) héten kiszivárgott, minden eddiginél keményebb jelentése újra előtérbe helyezte a vitát az iráni atomprogramról. A jelentés kikerülése után az Egyesült Államok és Franciaország szankciókat sürget, de az újabb korlátozások Oroszország bejelentett ellenkezésén bukhatnak meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Egyelőre a szankciók és a párbeszéd erőltetése mellett várhatóan kivárásra játszik majd minden fél, a háború jelenleg senkinek sem érdeke, tavasszal azonban fordulóponthoz is érkezhet az iráni atomprogram ügye.
Irán atomprogramja évek óta aggodalmakat kelt a környék országaiban és a nemzetközi közösségben. Az ENSZ már négyszer - legutóbb 2010-ben - vezetett be újabb szankciókat Irán ellen, és egyes országok saját korlátozásokat is életbe léptettek, miközben a teheráni vezetés folyamatosan azt hangoztatta az elmúlt években, hogy atomprogramjuk békés, polgári célokat szolgál.
A NAÜ kedden kiszivárgott, nyolc év alatt lefolytatott vizsgálatokra hivatkozó jelentése szerint a programnak vannak egyértelműen a fegyverkezést szolgáló elemei, amelyeket legalább 2010-ig folytattak Iránban. A 25 oldalas dokumentum szerint atombomba gyártásához használható számítógépes modelleket találtak, és Irán olyan teszteket hajtott végre, amelyek nukleáris robbanószerkezet megalkotását célozhatják.
Julian Borger, a Guardian biztonságpolitikai elemzője szerint a dokumentum állításainak egy jelentős részével már korábban is tisztában voltak a nyugati országok. A jelentés arra utal, hogy Irán 2003 után újragondolta addigi központosított atomprogramját, és kiszervezték az egyes műveleteket. A NAÜ jelentése a BBC szerint nem jelenti ki nyíltan, hogy Irán atombombán dolgozna.
Irán elsődleges urándúsító telepe Natanzban van, de a legfontosabb eszközök egy részét már a hegyekben lévő fordow-i bázishoz vitték, amely sokkal jobban védett bármilyen katonai támadással szemben. A NAÜ jelentése szerint Irán már kétszer 174 centrifugát állított fel a síita zarándokvároshoz, Komhoz közeli településnél, de ezek még nem voltak működőképesek. Több elemző is úgy számolt, hogy Iránnak nagyjából kettő-négy atomfegyverhez elegendő alacsony dúsítású uránja van, amelyek további dúsításához a Stuxnet számítógépes vírus által okozott károkon és a technikai nehézségeken túllépve az eddigi ütemben még legalább egy évre, de inkább többre szükség lehet.
A NAÜ iráni tagja azonnal elítélte a jelentést, amely szerinte kiegyensúlyozatlan, szakmaiatlan és elsősorban az Egyesült Államok politikai nyomására készült. Azzal érvelnek, hogy az információk jelentős része egy iráni atomtudóstól 2004-ben ellopott laptopról származik, ezeket pedig már négy éve alaptalannak nevezték egy 117 oldalas dokumentumban. Irán azt állítja, hogy a szokásos polgári felhasználásnál tovább dúsított uránt egy kutatóreaktorban használja majd, ahol rákbetegek kezeléséhez szükséges izotópokat izolálnak.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szerdán bejelentette, hogy szemernyit sem térnek le az eddigi útról, és az Egyesült Államok bábjának nevezte a NAÜ-t. "Irán bölcs nemzet. Nem építünk két bombát szemben a húszezerrel" - mondta a nyugati hatalmakra utalva. Ehelyett etikáról, emberségről, szolidarításról és igazságról beszélt, majd megismételte, hogy atomprogramjuk csak békés, polgári célokat szolgál.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerda este első hivatalos reagálásában azt mondta, hogy a nemzetközi közösségnek meg kell állítania az atomfegyverért folytatott iráni versenyfutást. Szerinte a NAÜ jelentése megerősítette a nemzetközi közösség és Izrael állítását, hogy Irán atomfegyvert fejleszt. A jelentés nyilvánosságra kerülése előtt az izraeli médiában spekuláltak arról, hogy lehetséges csapást mérnének iráni atomlétesítményekre, de eddig izraeli forrásokból senki sem utalt újból erre.
Simon Peresz izraeli államfő már egy hete is azt mondta: egyre valószínűbbé válik egy Irán elleni katonai támadás, amelyet Izrael és más államok hajtanának végre. Izrael értesülései szerint bizonyítékok vannak az iráni atomfegyverprogram létezésére, így felmerült a megelőző katonai csapás lehetősége is az atomlétesítmények ellen.
Több izraeli elemző is úgy vélte meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva, hogy a jelentés egyelőre elhalasztja egy Irán elleni izraeli támadás lehetőségét. Még ha voltak is megelőző csapásra tervek, Izrael most heteket vagy hónapokat is kivárhat, amíg kiderül, bevezet-e új – adott esetben az iráni központi bankot és a kőolajexportot érintő - szankciókat a nemzetközi közösség Irán ellen.
Több fontos nyugati politikus is újabb szankciókat szorgalmazott a NAÜ jelentésének kikerülése után. John Kerry szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke is azt mondta, a jelentés alapján Irán nem volt őszinte az atomprogramjáról, ezért fokozni kell a nyomást Teheránon.
Alain Juppé francia külügyminiszter úgy vélte, hogy a jelentés miatt össze kellene hívni az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Amennyiben Irán nem ad megnyugtató választ, akkor több országgal együtt készek lennének korábban soha nem látott szankciókat elfogadni, mondta az RFI francia rádiónak. Franciaország szerint a jelentésben szereplő több megállapítás szerint is Irán megsértette a BT eddigi határozatait.
Oroszország ugyanakkor már bejelentette, hogy nem támogat újabb, szigorúbb szankciókat Irán ellen a nukleáris programja miatt. Az Interfax hírügynökségnek nyilatkozó Gennagyij Gatilov orosz külügyminiszter-helyettes szerint bármilyen további szankciók Irán ellen olyan színben tűnhetnének fel, mint a rezsimváltás eszközei. Dmitrij Medvegyev elnök ugyanakkor azt is elmondta, hogy többször is felszólították Teheránt, hogy adjon bizonyítékot arra, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, ez azonban még nem történt meg.
A BT-ben ellenezheti az újabb korlátozásokat Kína is. Peking szerint szankciókkal nem lehet megoldást találni, csak a párbeszéd és az együttműködés lehet a helyes út. Kína hivatalosan úgy reagált, hogy még tanulmányozza a NAÜ-jelentést, de minden félnek többet kellene tennie, hogy megkönnyítse a párbeszédet és az együttműködést.
A diplomáciai megoldás most sem tűnik közelibbnek, mint a korábbi években, ilyenkor pedig mindig előkerülnek az egyéb forgatókönyvek. A The Atlantic 2010 szeptemberi számában Jeffrey Goldberg több izraeli, amerikai és arab forrásra hivatkozva azt jósolta, hogy még 2011 júliusáig támadást indít Izrael. Ez azonban nem történt meg, és a katonai lépés, ha Izrael kivár, akkor a többi félnek sem érdeke.
Iránnak ugyan a jelentés és elemzők feltételezése alapján is elég alapanyaga és felszerelése lehet, hogy szükség esetén mindent felrúgva, és a NAÜ és a nemzetközi közösség összes előírásával szembemenve összerakjon egy kisebb atomarzenált, azonban addig hónapokra sebezhetővé válna az ország, ráadásul konkrét alapot szolgáltatnának egy esetleges külföldi beavatkozáshoz.
A New York Times arról írt november végén, hogy az Egyesült Államok több hadihajót küld az Arab-öböl térségébe, valamint szélesíteni akarja a katonai együttműködést az Öbölmenti Országok Tanácsának hat tagjával: Szaúd-Arábiával, Kuvaittal, Bahreinnel, Katarral, az Egyesült Arab Emirátusokkal és Ománnal. Elemzők szerint ugyanakkor a NAÜ-jelentés kikerülése után a Fehér Ház nem ütött meg túlzottan kemény hangot, az iraki, afganisztáni és líbiai háború lezárásával kampányoló Barack Obamának ugyanis egyáltalán nem érdeke egy újabb kockázatos külföldi akcióba kezdeni a 2012 novemberi elnökválasztás előtt.
Ugyanakkor a háború továbbra sem zárható ki, a Guardian szerint kulcsfontosságú hónapok jöhetnek. A brit hírszerzési források feltételezése szerint Irán a következő fél-egy évben minden olyan fontos felszerelést és alapanyagot bunkerekbe, köztük a fordow-i létesítménybe rejthet, ahol felgyorsíthat egy titkos fejlesztési programot. A hegyekben lévő bunkerek ellen kevésbé hatékonyak a légi csapások, így Izrael adott esetben ezért is lépésre szánhatja el magát.
Sokan úgy vélik, hogy ebben az esetben az Egyesült Államok akarata ellenére is belekeveredne a főként légi csapásokról és hadihajókról indított Tomahawk cirkálórakétákról szóló konfliktusba. A Guardian úgy tudja, hogy brit tisztviselők már mérlegelik annak a lehetőségét, hogyan reagálnának, amennyiben az Egyesült Államok a segítségüket kérné.
Az egyik magas rangú iráni katonai vezető már figyelmeztette szerdán Izraelt, hogy bármilyen támadás az iráni nukleáris létesítmények ellen Izrael megsemmisítésével járna. Maszúd Dzsazajeri dandártábornok azt mondta, hogy az első célpont az izraeli Dimona nukleáris létesítmény lenne, de a válaszlépések nem korlátozódnának a Közel-Keletre. Csütörtökön Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője is megszólalt, és arról beszélt, hogy senkit nem akarnak megtámadni, de minden erejével visszavág, ha katonai támadás vagy fenyegetés éri.
A fenyegetőzések és a diplomáciai útkeresések tehát már elindultak, a következő hetekben derül ki, milyen újabb korlátozásoknak vagy esetleg katonai lépéseknek lesz nagyobb esélye.